Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Izsák Balázs szerda délben, mintegy 36 órával a határidő lejárta előtt nyilatkozott az MTI-nek, amikor az online aláírások száma túllépte a 700 ezret. Megjegyezte: további 220 ezer papíron összegyűjtött aláírás már a kezükben van, de nagyon sok helyen nem sikerült még begyűjteni az aláírási íveket. Ezeket a polgári kezdeményezések szabályzata szerint az aláírásgyűjtés lezárása utáni három hónapban kell összesíteni és leadni. Hozzátette: kéréssel fordultak az Európai Bizottsághoz (EB) a határidő kitolása érdekében, hiszen a koronavírus-járvány miatt március óta lehetetlenné vált a papíralapú gyűjtés, a meglévő aláírásokat sem sikerült begyűjteni, és bizonyos uniós országokban azért maradt el a gyűjtés utolsó hulláma, mert egyszerűen nem tudtak odamenni.
Hozzátette: az EB már jelezte, hogy ismerik a problémát, mely a többi folyamatban levő polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését is hátráltatja, és mérlegelik a határidő kitolását. Az SZNT elnöke a sajtóba kiszivárgott hírekből értesült arról, hogy az EB május 15-én készül bejelenteni a hosszabbítást. Elmondta: hat hónapos hosszabbítást kértek, de ha csak az elzártság időszakával hosszabbítják meg az aláírásgyűjtést, akkor is valós esély van valamennyi kritérium teljesítésére.
A polgári kezdeményezés elindítója megállapította: az elmúlt héten az aláírások afféle láncreakciója indult be, olyan nap is volt, amikor 24 óra alatt 93 ezer aláírás gyűlt össze. Az MTI felvetésére elismerte, hogy az a dacreakció is lendületet adott a folyamatnak, amelyet Klaus Iohannis román államfő magyarellenesnek tartott kijelentései váltottak ki, de szerinte nem ez volt a döntő. „A magyar társadalom az utolsó percben ébredt fel” – állapította meg. Megjegyezte: Klaus Iohannis is az SZNT által kidolgozott autonómiastatútumra reagált, így tulajdonképpen a dacreakció is az ő munkájuk közvetett eredménye.
Izsák Balázs szerint van esély arra, hogy csütörtök éjfélig az online aláírások száma meghaladja az egymilliót. Most ennek a kritériumnak a teljesítésére összpontosítanak. Elismerte azonban, hogy a területi reprezentativitási kritérium a hátralévő órákban már aligha teljesülhet. Az EB akkor tekinti érvényesnek az aláírásgyűjtést, ha az EU-tagállamok negyedében, hét országban haladják meg az aláírások az illető ország európai parlamenti képviselői számának a 750-szeresét. Jelenleg három országban: Magyarországon, Romániában és Szlovákiában sikerült teljesíteni ezt a kritériumot. Svédország áll a legközelebb a küszöb teljesítéséhez, de ott is csak a szükséges aláírásszám 18 százaléka gyűlt össze. Ausztriában 12, Németországban 10, Dániában és Írországban 6-6 százalékot sikerült összegyűjteni. Az SZNT elnöke megjegyezte: most óránként gyűl annyi vagy több aláírás, amennyi a horvátországi vagy ausztriai küszöb, tehát ha lesz hosszabbítás, teljesíthetők a területi kritériumok is.
Izsák Balázs az MTI felvetésére elismerte, hogy az aláírások országok szerinti eloszlása azt jelzi, hogy a nemzeti régiók ügye magyar ügy maradt, és nem vált igazán európai üggyé. Ezt azzal magyarázta, hogy járatlan úton indultak el, amikor megpróbálták lerakni az európai regionális együttműködés alapjait. Az etnoregionális mozgalmak ugyanis eddig az államokon belül küzdöttek a jogokért.
„Egy új terepen járunk, új utat törtünk, és úgy látszik, hogy erre nem elég egy év” – magyarázta Izásk Balázs, a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezés lényege, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló európai uniós kohéziós források elosztásánál a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is legyenek tekintettel.
(MTI)