Johannis aggodalmaskodik

Aggasztónak tartja Klaus Johannis államfő a bírák és ügyészek függetlensége elleni támadásokat, amelyek szerinte az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot veszélyeztetik, írja az MTI.

Klaus Johannis államelnök a legfőbb ügyészség évértékelő értekezletén beszélt erről tegnap, kimondatlanul is arra reagálva, hogy a szociálliberális kormánytöbbség – és főleg Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök – hatalmi visszaéléssel vádolja az ügyészeket és valamilyen „civil ellenőrzés” bevezetését szorgalmazza. Az államfő a román demokrácia érettségének jeleként értékelte az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növekedését és úgy vélekedett: a közelmúltban lezajlott tüntetések is egyértelművé tették, hogy az emberek korrupciómentes, korrekt országot akarnak, amelyben a törvénysértést büntetik, és nem tűrik el a visszaélést. Ezt csak a politikai befolyásoktól független igazságszolgáltatás képes biztosítani, mutatott rá Johannis, aki szerint az Európai Bizottság csak akkor fogja lezárni a román igazságügyi rendszer folyamatos ellenőrzését, ha a reformok visszafordíthatatlanná válnak.

Călin Popescu Tăriceanu házelnök egy vasárnap esti tévéinterjúban azt mondta: a korrupcióellenes ügyészség (DNA) önkényes, „minden civil kontroll alól elszabadult” intézménnyé vált. „Amint láthatjuk, az ügyészek nem szentek, akik azért szálltak a földre, hogy érvényt szerezzenek a törvénynek. Egyeseknek közülük súlyos erkölcsi, értékítéleti hiányosságaik vannak, nem bízhatunk vakon ezekben az intézményekben. A visszaélésekre már több ízben felhívtam a figyelmet, de egyesek nem hajlandók ezt megérteni, amíg ők maguk nem válnak ezek áldozataivá” – mondta a szenátusi elnök.

Ügyészségi visszaélésekre panaszkodtak az utóbbi időben több ízben az RMDSZ vezetői is. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szerint a vádhatóság az egykori román kommunista titkosrendőrség, a Securitate módszereivel próbálja megfélemlíteni a magyar közösséget a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapítása ügyében, más esetekben – például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Gimnázium ügyében – a román igazságszolgáltatás az egyházi ingatlanok újraállamosításának eszközévé vált.