Johannis: minél előbb ki kell írni az alkotmánymódosító népszavazást

Minél előbb ki kell írni az alkotmánymódosító népszavazást – nyilatkozta Klaus Johannis kedden a Cotroceni-palotában. Az államfő szerint a referendum egybeeshet a következő időszakban esedékes választások valamelyikével, akár az államelnök, akár a helyhatósági vagy a parlamenti választásokkal.

„A most megszavazottak végrehajtása érdekében a lehető legrövidebb időn belül alkotmánymódosító népszavazást kell kiírni, minél hamarabb, annál jobb” – hangoztatta az államfő.

Johannis rámutatott, mivel bő másfél éven belül további három választásra kerül sor, „legalábbis furcsa lenne”, ha a népszavazást két választás között tartanák. Az elnök úgy véli, a referendumot a soron következő választások valamelyikével egy időben kellene megszervezni.

Meglátása szerint jelenleg nem adottak a feltételek az alkotmány „széles körű felülvizsgálatára”, ami alapos előkészítést igényel, ezért egyelőre csak a „referendum nagyon pozitív eredményét” kellene az alaptörvénybe foglalni.

A konzultációkon a május 26-i választások politikai következményeiről is szó lesz

A politikai pártokkal való egyeztetésen a május 26-án tartott európai parlamenti választás és referendum eredményének politikai következményeiről is szó lesz – nyilatkozta az államfő.

„Egyértelmű, hogy haladéktalanul gyakorlatba kell ültetni, azaz törvénybe és az alkotmányba kell foglalni azt, amiről a nép döntött” – nyomatékosította az elnök.

Az államfő rámutatott, az EP-választással egy időben zajlott referendum mindkét kérdésére igennel válaszolt az állampolgárok „elsöprő többsége”, amellett foglalva állást ezáltal, hogy tiltsák be a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítését, illetve tiltsák meg a kormánynak, hogy az igazságügyi törvényeket, valamint a büntetőjogot érintő sürgősségi rendeleteket adjon ki, továbbá, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét.

„E témák mellett a referendum és az EP-választás eredményeinek politikai következményeiről is szó lesz a konzultációkon. Nyilvánvaló, hogy ismét tárgyalni kell a romániai jogállamiságról, az államfő, a parlamenti ellenzék és a szakmai szervezetek ellenszegülése ellenére elfogadott igazságügyi törvények jobbá tételéről” – mondta Johannis, aki ismét bírálta a megyei tanácsok elnökeinek közvetlen megválasztásáról hétfőn hozott sürgősségi kormányrendeletet.

Arra a kérdésre, hogy mit fog kérni a koalíciós pártoktól az igazságügyi törvényekkel kapcsolatban, az államfő azt mondta, erről csak szerdán nyilatkozik, a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk után.

„Én valós egyeztetésre hívtam a pártokat. Nehogy azt képzelje valaki, hogy látszat-konzultációkról van szó. Szeretném tudni, hogyan látják a parlamenti pártok az EP-választások és a referendum utáni politikai teret, látni akarom, mennyire értették meg, hogy miről is szólt tulajdonképpen ez a szavazás” – tette hozzá Klaus Johannis.

A következő napokban hoz döntést a három új miniszter kinevezéséről

A következő napokban fog döntést hozni az igazságügyi, az európai alapokért felelős, illetve a külhoni románokért felelős tárca élére javasolt miniszterek kinevezését illetően, jelentette ki Klaus Johannis.

Sajtónyilatkozata keretében az újságírók megkérdezték tőle, hogy meghozta-e már a döntést a három új miniszter kinevezését illetően.

„Az elkövetkező napokban fogok dönteni ebben az ügyben, és akkor tájékoztatom önöket is” – válaszolta az államelnök.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottsága május 29-én úgy határozott, hogy Titus Corlăţeant javasolják kormányfő-helyettesnek, Ana Birchall venné át az igazságügyi tárcát, Roxana Mânzatu az európai alapokért felelős minisztériumot, Natalia Intotero pedig a külhoni románokért felelős tárcát.

Johannis elnök egy nappal később bejelentette, hogy nem adja hozzájárulását Titus Corlăţean miniszteri kinevezéséhez.

(Agerpres)