Jövő nyáron érkeznek a gépek

2021 júliusában leszáll az első utasszállító repülőgép a Brassóvidombáki Nemzetközi Repülőtéren – ígérték tegnapi sajtóértekezletükön Brassó és Kovászna megyék, illetve Brassó és Sepsiszentgyörgy vezetői. Adrian Ioan Veştea, Tamás Sándor, George Scripcaru és Antal Árpád a megyei tanácsnál tartottak közös sajtóértekezletet reptér-ügyben.

A jövő az együttműködésről szól és fejlődés csak ott lesz, ahol a hatóságok együtt tudnak működni az emberek érdekében – indított házigazdaként Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
Adrian-Ioan Veştea, Brassó Megye Tanácsának elnöke rendkívül jónak nevezte a két megye együttműködését, a különböző „konkrét projektek mentén”. Ezek közé sorolta a vidombáki repülőteret, amelyért a háromszéki partnerek „komoly lobbi-tevékenységet folytattak”, de a két megyét összekötő, leendő gyorsforgalmi utat is, amelyet együtt pályázott meg a két megyei önkormányzat.
Veştea rámutatott: Romániában negyven esztendeje, hogy egyetlen repülőtér sem épült, és a brassóira sem volt semmilyen központi akarat, hisz tavalyig egyetlen lej kormánytámogatást sem kaptak, jóllehet jelentős összegről, nagyjából 100 millió euróról beszélünk.

A megyetanácselnök rámutatott: reálisnak tűnik évi egymillió utassal számolni, akik most, amikor két és fél óránál közelebb nincs repülőtér Brassóhoz, közepes fogyasztással számolva, csak üzemanyagra elköltenek 5,6 millió eurót.

Romániában Bukarest után Brassóba érkezik a legtöbb külföldi olyan körülmények között, hogy repülőtere nincs, és az autópályák messze elkerülik. Maga a repülő pedig a legdinamikusabban fejlődő szállítóeszköz, amit az is mutat, hogy az elmúlt öt évben tízről húszmillióra nőtt a romániai repterek forgalma. Fejlődési potenciál még van, hisz az Európai Unió tagországaiban lakosonként átlagosan 2,5 repülőút jut évente, míg nálunk ez az arány egy az egyhez – magyarázta a tanácselnök.

Elmondta: 2013–14-ben megépült a 2800 méter hosszú kifutópálya, azóta elkészítették a gurulóutakat, a három gép fogadására alkalmas parkolóplatoformot, amelyet – ha szükség lesz rá – bővíteni lehet, és idén elkezdődik az ország harmadik legnagyobb, 12 ezer négyzetméteres, az erdélyi gótikát „mintázó”, fém és üveg utasterminál építése. Épülnek a megközelítő utak, telepítik a navigációs, irányító- és megfigyelőrendszereket, készítik az ország első virtuális irányítótornyának üzembe helyezését. Az elnök azt mondta: a reptér 2020 végére 90 százalékban elkészül, és jövő júliusban fogadja az első gépeket.

Antal Árpád úgy véli: a két megye viszonya „bizalomra, barátságra és tiszteletre épül”. Kifejtette: a két város az elmúlt ötszáz évben egymással szemben állt, ám ez az utolsó tíz évben gyökeresen megváltozott.
– Ezzel a reptérrel nem úgy nyer valaki, hogy a másik veszít, hanem mindenki nyer. A világot közel hozza hozzánk, mert innen a reptérig kevesebb időbe telik az út, mint Bukarest vagy Budapest központjából az Otopeni-re vagy Ferihegyre – állapította meg a sepsiszentgyörgyi polgármester aki szerint Barcaság és Székelyföld kapcsolatában még hatalmas „kiaknázatlan potenciál” rejlik.