Hunor bacsi on nagyon el van tevedve, sajnos Bukarestbol sok dolgot maskepp latnak!
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A politikus az egyik közösségi oldalon közzétett videóban beszélt egyebek mellett a nyolcadikosok képességvizsgájáról, amely meghatározza, hogy az általános iskolát elvégzett diákok melyik középiskolában folytathatják tanulmányaikat.
Emlékeztetett, hogy a magyar tanulók először vizsgázhattak román nyelv és irodalomból differenciált tanterv szerint, amely figyelembe veszi, hogy a magyar diákok számára a román nem az anyanyelvük. Rámutatott: a magyar diákok jobban teljesítettek az országos átlaghoz képest, hiszen 77,09 százalékuk ért el átmenő átlagot, míg a sikeresen vizsgázók országos átlaga 76,8 százalék volt.
Úgy vélte, hogy ez fontos eredmény olyan körülmények között, hogy a diákoknak rendkívül nehéz tanévük volt a járvány okozta hiányos fizikai jelenlét miatt. A politikus a 2018-as eredményekkel vetette össze az idei vizsgaeredményeket.
2018-hoz képest mindhárom vizsgatárgyban – román, magyar és matematika – javulás tapasztalható, még ha ez nem is jelent áttörést – mondta az RMDSZ elnöke. Felidézte, hogy 2018-ban román nyelv és irodalomból a magyar diákok 53 százaléka kapott átmenő jegyet, most 56 százalékuk. Magyarból három évvel ezelőtt 93 százalékuk vizsgázott sikeresen, most 96 százalékuk, míg matematikából 2018-ban 55 százalékuk kapott átmenő jegyet, most viszont 67 százalékra emelkedett a sikeresen vizsgázók aránya – mondta Kelemen Hunor.
(MTI)
Hunor bacsi on nagyon el van tevedve, sajnos Bukarestbol sok dolgot maskepp latnak!
És Kolozsvárról.
Jó az irány? Nagyon kétlem, ugyanis a mennyiségre és nem a minőségre van a tanügyi rendszer belőve. Az állam nyelvét képtelenség elsajátítani a magyar anyanyelvű diákoknak, mert azt nem idegen nyelvként tanítják. Az elmúlt 30 év nem volt elég ezen problémák megoldására?
Jó az irány? Lehet,de nem a Petőfi suliban, ahol kiló számra adjak az okleveleket a tanevzarokon, szín tiszta 10-es mediakat, de a vizsgán kiderül, hogy a nebulók nem tudnak majdnem semmit. A szülőket vezetik ezzel félre. Meg kellene nézni, hogy milyen felkészültek a frissen végzett tanárok, milyen szinten adják le a tananyagot stb.
Inkább azon kéne dolgozni, hogy az 5-8 évek médiáját kivegyék a végső jegyből. Az egy kétélű fegyver, ugyanis javít egy nagyon keveset a végső jegyen, de annál többet ront. A tanárok igyekeznek a városi gyerekeknek is egyenlő esélyt adni a falusi gyerekekkel, minél nagyobb jegyekkel jutalmazni őket, piros pontokkal gyenge felmérőket 10-de varázsolni, a felmérőkön egyszerű példákat adni, nehogy gyenge jegyet szerezzen a gyerek. A tanárok becsapják saját magukat, a szülőket és nem utolsó sorban a diákot. Mindenki elégedett, hiszen milyen jól érti a gyerek az anyagot, 10-es vonalban. Aztán jön a hideg zuhany…
A 9.osztályba való bejutáshoz csak a vizsgaeredmények kellene számítsanak. Nem egy olyan eset van, hogy falusi iskolákban, de nem csak ott, majdnem mindenkinek 9-en felüli lezárása van, a vizsgán pedig alig 1-2 megy át.
Az pont nem fog sokat szorozni vagy osztani a végső elszámolásnál.
Akkor számoljunk. „Nem egy olyan eset van, hogy falusi iskolákban, de nem csak ott, majdnem mindenkinek 9-en felüli lezárása van, a vizsgán pedig alig 1-2 megy át.” Vizsgán „nem megy át” (ez mondjuk nem helyes, mert nem bukásról van szó), akkor azt jelenti, hogy 4-eseket ír. Írjanak mondjuk 5-ös átlagot. Ha e mellé van egy 9,8-as négy éves átlaga, akkor a végső átlag 5.96 lesz. Na bumm. Ezzel nem fog olyanokat kiszorítani, akik mondjuk vizsgán megírják a 8-ast és a 4 éves átlaguk is 8 körüli.
Az egyetlen probléma ott lehet, ahol a vizsgaeredmények egyformán magasak, de az egyik iskolában még megsegítik a diákokat a jó lezárásokkal. Viszont ez megint olyan, hogy ha valaki képes jó vizsgára, annak a segítség se nagyon kellett a négy év alatt.
Na, a visszajelzések alapján nem csoda, hogy nem sikerül jól se a képességi, se az érettségi vizsga. Számolni nehéz dolog.
Dehogy nehéz, a párt oda-vissza tud számolgatni. Mikor mit kíván meg a pártérdek úgy alakítják a számisztikát.
Hogy jön ide a párt? %)
Kelemetlen Humorka hozta be a képbe!
Mi?
??száj-misztikát??
Olvasd ki, nem szám-misztika, hanem száj-misztika, semmiképp számisztika. Ne hülyéskedjünk, mert nem áll jól.
Önöknek minden jó irányba halad.
Csak az számít ,hogy átmennek a vizsgákon de mikor bekerül egy falusi gyermek a 9.dik osztályba ,az egy szörnyűség.