Kelemen: ha tovább késik a bizalmatlansági indítvány, nagy meglepetésben lehet részük a kezdeményezőknek

Az RMDSZ készen áll támogatni az ellenzék által kilátásba helyezett bizalmatlansági indítványt, ha azonban ennek benyújtása tovább késik, a parlamenti erők átszerveződhetnek, és a kezdeményezőknek „nagy meglepetésben” lehet részük – nyilatkozta szerdán Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök a parlament épületében tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, 2017 óta ez az első alkalom, amikor valós esély van arra, hogy könnyen átmenjen a parlamenten egy bizalmatlansági indítvány. „De akik ezt kilátásba helyezték, egy hetet már elveszítettek. Ha még egy hetet elveszítenek, előfordulhat, hogy nagy meglepetésben lesz részük: átszerveződhetnek az erők a parlamentben – mert ez így történik immáron 30 éve a román politikában -, és arra ébrednek, hogy megvan a kormánynak a többsége, a kormányátszervezés megkapja a 233 szavazatot” – fogalmazott Kelemen, aki szerint a bizalmatlansági indítvány benyújtásának halasztása csak azt a látszatot kelti, hogy az ellenzék valójában nem akarja átvenni a kormányzást. „Ez nem jó, szerintem most fontos lépés lenne, hogy új kormány alakuljon” – tette hozzá.

Kelemen Hunor ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ nem támogatja a jelenlegi kormányt, mint ahogyan egy kisebbségi kormányt sem támogatna, és a kormányátszervezést sem fogja megszavazni a parlamentben, ha erre sor kerül. Ez utóbbi álláspontját Viorica Dăncilă miniszterelnökkel is közölte keddi beszélgetésük alkalmával, amit a kormányfő tudomásul vett.

A szövetségi elnök arról is beszélt, hogy amennyiben a Nemzeti Liberális Párt szenátora, Alina Gorghiu elvállalja a szenátusi elnöki jelöltséget, az RMDSZ őt fogja támogatni.

Román elemzők szerint a PNL azért húzza az időt, mert az ellenzéki pártoknak valójában nem érdekük, hogy a novemberi elnökválasztás előtt hatalomra kerüljenek, így abban érdekeltek, hogy Dăncilă akár kisebbségi kormányként is helyén maradjon novemberig, de akár a 2020-as parlamenti választásig is.

„Új lendületet akarunk adni a román-magyar párbeszédnek”

A romániai elnökválasztási kampány jó alkalom arra, hogy a romániai magyarság elmondja saját problémáit, és megpróbáljon új lendületet adni a román-magyar párbeszédnek, amely mindig javításra szorul – nyilatkozta szerdán Kelemen Hunor.

A politikus a magyar közmédiának elmondta, hogy az RMDSZ 1996 óta mindig állított saját államelnök-jelöltet. Az idén is azért döntött úgy, hogy indít saját jelöltet, mert ez önbecsülés kérdése, hiszen a romániai magyarság is rendelkezik olyan személyiségekkel, akik el tudnák vezetni Romániát, amennyiben lenne bizalom és megfelelő tisztelet.

„Van elképzelésünk az ország jövőjéről, románokról, magyarokról, romákról, mindenkiről aki az országban él, és képesek vagyunk vezetni az országot, hiszen a mi érdekünk is jobb országot építeni” – mondta az RMDSZ elnöke.

Úgy vélte, hogy a román elnökjelöltek az elmúlt harminc évben nem beszéltek a magyarokról, mindig csak a szavazataikat kérték, ezért a romániai magyaroknak kell magukról beszélniük, a problémáikat elmondaniuk, és az elnökválasztási kampány jó alkalom erre.

Rámutatott: azért választotta kampánya jelszavául a „tisztelet” jelszót, mert ez az alap, amely nélkül nem lehet bizalmat építeni, közösen tervezni. „Azt látjuk, hogy az állam nem tiszteli az állampolgárait, az emberek és a közösségek nem tisztelik egymást. Magunk számára is tiszteletet kérünk, hiszen amikor a magyaroktól is tiszteletet kérnek a románok, akkor elvárjuk, hogy ők is tiszteljék nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat. Ha lenne megfelelő tisztelet, akkor a bizalmat is vissza lehet állítani a románok és magyarok között” – mondta Kelemen Hunor, aki szerint az általános tisztelethiány miatt dönt évente 200-250 ezer román állampolgár az ország elhagyása mellett.

Hozzátette: lazább, humorosabb kampányt terveznek, mivel nem kényszerülnek arra, hogy állandóan lessék a felméréseket. Nyíltan, őszintén fognak beszélni, és kitérnek olyan témákra is, amelyek más kampányokban kisebb hangsúlyt kaptak, ilyen például a környezeti probléma, a digitalizáció, a közigazgatás jobbá tétele és a jogállam megteremtése.

(Agerpres)