Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia január elsejétől beléphet a schengeni térségbe

Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023 január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe. A miniszterelnök-helyettes erről aradi sajtótájékoztatóján beszélt csütörtök délután, újságírói kérdésre válaszolva.

Kelemen Hunor elmondta: az Európai Unió csak technikai feltételektől teszi függővé a schengeni csatlakozást, és Románia ezeket a feltételeket már 2011-ben teljesítette. Hozzátette: maga is a kormány tagja volt 2011-ben, amikor az Európai Bizottság erről tájékoztatta a román kormányt. Hozzátette: az ország azért nem csatlakozhatott azóta sem, mert egyes tagállamok ezt megvétózták.

Úgy vélte: Franciaország és Németország már támogatja a csatlakozást, arról sincs tudomása, hogy Finnország ellenezné. „Hollandiában még van egy bizonyos ellenállás, de már ők is hajlanak az elfogadás felé” – jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy várják Bukarestbe az elkövetkező hónapokban Mark Rutte holland miniszterelnököt. „Meggyőződésem, hogy Hollandia is megérti, hogy nem fenntartható a blokkolás olyan kritériumok alapján, amelyeknek nincsen közük a Schengen technikai feltételeihez” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A politikus megjegyezte: az év végéig az Európai Bizottság újból ellenőrzi, hogy Románia teljesíti-e a technikai feltételeket, és remélhetőleg mindent rendben talál. Ha így lesz, akkor januárban Románia várhatóan Bulgáriával és Horvátországgal együtt csatlakozhat a schengeni övezethez, mely az iratok ellenőrzése nélküli szabad átlépést biztosít a román-magyar határon is. Kelemen Hunor hozzátette: ha a csatlakozás megtörténik, Románia felelősségévé válik a migrációs hullám megállítása a schengeni térség külső határán. Erre azonban az ország felkészült.

Kelemen Hunor újságírói kérdésre kitért arra a nagybányai történetre is, amikor Catalin Chereches polgármester román zászlókkal takartatta le egy kürtőskalácsos stand kizárólag magyar nyelven kifüggesztett feliratait, és amikor Pap Zsolt István alpolgármester a zászlók eltávolítására bátorította a kürtőskalácsosokat, akkor megvonta az alpolgármester hatásköreit.

A politikus úgy vélte: a nagybányai polgármester a magyar alpolgármestert próbálta meg eltávolíttatni tisztségéből az akcióval, célját azonban nem érte el. Hozzátette: a kürtőskalács terméknév – akárcsak a hotdog vagy a kebab -, melyet mindenki ismer és Bukarestben is magyarul írnak ki a kürtőskalácsos standokon, de ott ez senkit nem zavar.

Iohannis: Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozása erősítené az EU egységét

Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásával erősödne az Európai Unió egysége – jelentette ki Klaus Iohannis államfő csütörtökön, az Európai Politikai Közösség Prágában megtartott első ülése előtt.

Az elnök rámutatott, az ukrajnai háború egyértelművé tette az egység szükségességét, márpedig Románia, Bulgária és Horvátország felvétele a schengeni térségbe erősítené az EU egységét, és erre „minden vezető rájött”.

(forrás: MTI/Agerpres, fotó: Kelemen Hunor/Facebook)