Kelemen Hunor: nem a nyugdíjkorhatár emeléséről tárgyalunk, hanem egy új törvényről

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott a román közszolgálati televíziónak adott kedd esti interjúban, hogy jelenleg nincs szó a kormánykoalíción belül a nyugdíjkorhatár növeléséről, hanem egy új nyugdíjtörvény kidolgozásáról, amely fenntarthatóvá és kiegyensúlyozottá teszi a rendszert.

Kelemen kifejtette, a jelenlegi nyugdíjrendszer súlyos egyenlőtlenségeket teremt. Példaként említette, hogy nagy különbség van két, öt év különbséggel nyugdíjba vonult mérnök nyugdíja között. Problémásnak tartja a korengedményes nyugdíjazást is: ‘nézetem szerint nem korrekt, hogy 45 évesen nyugdíjba mehet valaki’ – fogalmazott.

„Nem azt mondom, hogy egy rendőr 65 vagy 70 éves koráig álljon az útkereszteződésben, de az is elfogadhatatlan, hogy egyesek 45 évesen már nyugdíjasok, majd ismét munkába állnak, általában az állami szektorban, és megkapják a nyugdíjukat is, meg a jó fizetésüket is. Ez nem korrekt. A tanár vagy az orvos nem stresszes? Mégis dolgozik 65 éves koráig. Szóval erről tárgyalások zajlanak, hogy megtaláljuk a társadalmi egyensúlyt. Igen, új törvényről van szó, amely kiegyensúlyozottabb és méltányosabb lesz” – mondta Kelemen.

Az RMDSZ elnöke úgy becsülte meg, hogy az új nyugdíjtörvény legkorábban 2023-ban léphet érvénybe.

„Az országos helyreállítási terv rendkívül kiegyensúlyozott”

Kelemen Hunor rendkívül kiegyensúlyozottnak nevezte az országos helyreállítási tervet (PNRR).

Kelemen kifejtette, a terv, amelyet hivatalosan hétfőn küldenek Brüsszelbe, „rendkívül kiegyensúlyozott, minden fontos ágazatra kiterjed a szállításügytől az egészségügyig, az oktatástól a környezetvédelemig, a területi-közigazgatási egységektől a kutatásig és digitalizációig”.

Példaként említette, hogy a városok és falvak nem politikai alapon, hanem saját céljaik alapján dönthetnek majd arról, milyen projektet finanszíroznak a számukra kiutalt pénzből. „A szállításügy terén pontosan le van szögezve, hogy 2026-ig melyik autópályába, melyik vasúti szakaszba fektetnek be. Mi ragaszkodtunk és sokat küzdöttünk az infrastruktúráért, ők elfogadták, így sok pénz jut majd a közúti és vasúti infrastruktúrára” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Egyetlen téren nem sikerült „átlépni a korlátokat”, ez az öntözőberendezések ügye. „Az öntözéshez a hazai költségvetésből vagy esetleg egy másik programból kell forrásokat biztosítanunk, ez volt az egyetlen dolog, ahol nem sikerült átlépni a korlátokat” – fogalmazott.

Kelemen Hunor arról is beszámolt, hogy a terv környezetvédelmi fejezetében külön figyelmet szentelnek a 2000-nél kisebb lélekszámú településeknek.

(Agerpres)