Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Érdekes írást közölt a Ziarul Financiar gazdasági napilap: összevetették az aktív munkások, azaz alkalmazottak számát a nyugdíjasokéval. Lassan a két tábor létszáma kiegyenlítődik.
A lap felvezetőjében azt írja: csodák is történnek néha, húsz év óta először az alkalmazottak száma kiegyenlíti a nyugdíjasok tömegét. A problémát az jelenti, hogy míg Bukarestben tíz aktív személyre öt nyugdíjas jut, addig például Liviu Dragnea „uradalmában”, Teleorman megyében tíz aktív személyre 16 nyugdíjas jut.
A helyzet egyébként javult, ha lehet így fogalmazni, mivel úgy tűnik, hogy amennyiben az alkalmazások száma tartja a jelenlegi iramot, akkor az aktív személyek száma, ami most 4,94 millió főt tesz ki, év végéig kiegyensúlyozhatja az ötmilliós nyugdíjas táborét. Az alkalmazottak száma júniusban érte el a közel ötmilliót, miután az év első negyedében 90 ezer személy állt munkába. A munkaerőpiac bővülése 2012 óta töretlen – tudjuk meg a lapból.
„Amennyiben ez megtörténik, és az aktív személyek és nyugdíjasok közötti paritás egyenlő lesz, akkor az nagyon jót tesz a gazdaságnak, hiszen az alkalmazottakra nehezedő terhek picit enyhülnek. Jó lenne, ha az arány átbillenne az aktív személyek oldalára, vagyis több munkás legyen, mint visszavonult személy“ – magyarázta a ZF-nak Constanţa Mihăescu, a Bukaresti Gazdasági Egyetem statisztikai és informatikai tanszékének a professzora.
Legutóbb 1997-ben volt példa arra, hogy többen dolgoztak, mint akik a jól megérdemelt időskori pihenésüket töltötték. Abban az évben az aktív személyek száma 5,597 milliót tett ki, és 5,431 nyugdíjas volt nyilvántartásban (az arány 0,97 volt a 2018 júniusában mért 1,01-gyel szemben).
A legnagyobb aránytalanság 2011-ben, a gazdasági krízis lökéshullámai közepette volt: akkor 4,095 millió alkalmazott „tartott el” 5,475 millió nyugdíjast (1,33-as paritás).
Constanţa Mihăescu elmondta: ha a mindenkori kormány arra törekszik, hogy a munkahelyteremtéssel járó fejlesztésekkel – így például az infrastruktúra bővítésével – foglalkozzon haszontalanságok helyett, akkor jó úton haladnak a dolgok. (Számunkra nem úgy tűnik, hogy a kormány ebben törné magát, de ez a mi szubjektív véleményünk – szerk.).
Nem árt azonban picit átlátni a rózsaszín fátyolon. A gazdasági tárca oldalán (mfinante.ro) levő, letölthető Excel táblázatból kiderül: az állami alkalmazottak száma 2018 júniusában 1.219.397 főt tett ki. A legnépesebb tábor a helyi közigazgatásokban dolgozóké (427.244 fő), őket a tanügyben dolgozók követik (295.743). A harmadik nagy tábor a belügyminisztériumnak van alárendelve, 124.782-en vannak. Ennek ismeretében a statisztika azonnal görbe tükröt mutat, hiszen az ötmillió nyugdíjashoz ha hozzáadjuk az 1,2 millió állami alkalmazottat, akkor kiderül, hogy ötmillió, a magánszektorban dolgozó polgár vállára nehezedik egy 6,2 milliós tábor „eltartása”, azaz a nyugdíjak és a fizetések előteremtése. Ebben az esetben a paritás gyökeresen megváltozik, 1.24 lesz a magánszektorban dolgozók terhére. Minderre úgymond rátesz egy lapáttal, hogy míg a magáncégeknél dolgozók zöme minimálbéren (az összes alkalmazott 46%-a bruttó 1900, nettó 1200 lejt kap, csak 16%-ának nagyobb a juttatása 700 eurónál) tengődik, addig a közszférában ehhez képest mesés bérek vannak. Hogy ezt számszerűsítsük: a Ziarul Financiar 2017-es híradása szerint a közszférában dolgozók minimum 19%-kal kaptak több pénzt, mint a magánszektorban dolgozók, így a nettó átlagfizetés a lap szerint 3.320 lejt tett ki.
Arról nem is szólva, hogy 2018 áprilisában, Romániában a legnagyobb nyugdíj 56.800 lej volt, vagyis a nettó minimálbér 47.33-szorosa. Azt már szinte fölösleges leírni, hogy az összeget egy volt törvénybíró kapja – persze havonta, aki a biztosító pénztárhoz való hozzájárulása alapján „mindössze” bruttó 3600 lejre lenne jogosult… <<