Kié lesz a Békás-szoros?

A tervek szerint június 18-án, csütörtökön hirdet ítéletet a Ploiesti-i Táblabíróság a Hargita és Neamt megyék határán fekvő Békás-szoros hovatartozásának ügyében.

Június 11-én volt az utolsó tárgyalás, meghallgatták George Lazart, Neam megye prefektusát (alapfoglalkozása ügyvéd!), Gheorghe Onigát, Almásmező (Bicaz-Chei) polgármesterét és Simion Stancelt, a Neamt megyei kataszteri hivatal vezetőjét. Utóbbi elismételte korábbi – elgondolkoztató, de ingatag – érveit, miszerint a sziklás övezet neve nem „Harghita-chei” (Hargita-szoros), nem is „Gheorgheni-chei” (Gyergyószentmiklós-szoros), hanem „Bicaz-chei” (Békás-szoros), márpedig „Bicaz” földrajzi elnevezések, helynevek Neamt megyében vannak.

Az Erdély, Székelyföld és Moldva, illetve Hargita és Neamt megye határáról dönteni hivatott pert korábban a Prahova Megyei Törvényszék tárgyalta, és tavaly június 12-én kihirdetett ítéletében pontos paraméterekkel mellékelve leszögezi, a Békás-szoros java része közigazgatásilag Hargita megyéhez, illetve Gyergyószentmiklós municípiumhoz tartozik, Gyilkostó településsel és a Gyilkos-tóval együtt. A hagyományos és hivatalos határ tehát e szerint több kilométerrel keletebbre – Moldva felé – van attól a helytől, ahová a Neamt megyeiek önkényesen többször is kitűzték a határjelző táblákat.

A határvitának pikáns és tanulságos előzménye van. Az 1998-as határmegállapítási eljárások jegyzőkönyveit Gyergyószentmiklós akkori polgármestere is aláírta, lehetőséget kínálva a Neamt megyeieknek, hogy Hargita megye, illetve Gyergyószentmiklós területéből jelentős részt „leharapjanak”, a megyehatárt befele tolják Gyilkostó település irányába. Az elfoglalt résznek turisztikai és gazdasági szempontból van kiemelt fontossága, hiszen a Békás-szoros legszebb sziklaövezetét magába foglalja, sok az árus a környéken, akiknek az adója egyelőre Neamt megye és Almásmező község felé áramlik.

(bl)