Klaus Iohannis meghívta Romániába Joe Bident

Klaus Iohannis államfő meghívta Romániába Joe Biden amerikai elnököt.

A brüsszeli NATO-csúcs után adott nyilatkozatában a román államfő azt mondta, meghívta Romániába amerikai hivatali kollégáját, hogy folytassák a beszélgetést, amelyet 2015-ben kezdtek el, amikor Joe Biden az Egyesült Államok alelnökeként látogatott az országba.

Iohannis arról számolt be, hogy két beszélgetése is volt Biden elnökkel a NATO-csúcs alkalmából. „Az első rögtön az elején volt, amikor Duda elnök úr és én üdvözöltük Biden elnököt, és kifejeztük köszönetünket a B9-es csúcstalálkozón való jelenlétéért. Nagyon tartalmas beszédet mondott. És nyilván meg akartuk bizonyosodni arról, hogy továbbra is nagyon erős a stratégiai partnerségünk, és hogy az Egyesült Államok mint stratégiai partner teljes figyelmét élvezzük a keleti parton. Biden elnök úr biztosított minket arról, hogy nagyon elkötelezett Románia és Lengyelország támogatása és a kapcsolat javítása mellett” – jelentette ki a román államfő.

Mint elmondta, az amerikai elnök Romániába való invitálása a második beszélgetés során történt. „Meghívtam Romániába. Mondtam neki, hogy szeretném folytatni a 2015-ben megkezdett nagyon jó beszélgetést. Akkor találkoztunk először, akkor még Biden alelnök volt. Nagyon szeretném megerősíteni a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerséget. Teljesen egyetértett abban, hogy próbáljunk megszervezni egy ilyen találkozót, és ismételten biztosított arról, hogy elkötelezetten támogatja ezt a partnerséget” – tette hozzá Iohannis.

„A NATO-csúcson született döntések egybecsengenek Románia biztonsági érdekeivel”

„A mai csúcstalálkozó a jövőképes döntésekről szólt. A 2019-ben Londonban elindított NATO 2030 stratégiai mérlegelési folyamatra építve ma meghatároztuk a következő évtizedre vonatkozó főbb cselekvési irányokat, többek közt egy stratégiai koncepció kidolgozása révén, amelyet mi határozottan támogattunk” – számolt be a brüsszeli NATO-csúcsértekezletet követően a román államfő, rámutatva, hogy az esemény eredményes volt, teljesültek a célkitűzések, ugyanakkor a NATO-csúcson hozott döntések egybecsengenek Románia biztonsági érdekeivel.

„Először is, úgy döntöttünk, hogy tovább erősítjük a NATO elrettentő és védelmi pozícióját. Hangsúlyoztuk, hogy a kollektív védelem továbbra is a NATO sarokköve marad” – fogalmazott Iohannis.

A román államfő kiemelte a megbeszélésen, hogy a szövetség elrettentő és védelmi pozíciójának megerősítésére irányuló folyamatnak a keleti szárny egészére kell összpontosítania, koherens módon, különös tekintettel a fekete-tengeri biztonsági fejleményekre. „A szövetségnek rendelkeznie kell a szükséges erőkkel, struktúrákkal és képességekkel ahhoz, hogy hatékonyan tudjon reagálni a térségben ránk leselkedő fenyegetésekre” – mondta.

Iohannis beszélt Oroszországról is, amelynek magatartását „agresszívnek” és „destabilizálónak” nevezte Románia szomszédos partnereivel szemben. „A fekete-tengeri térség biztonsági helyzete továbbra is aggasztó, és ezt egyértelműen bizonyítja az orosz csapatok és katonai felszerelések közelmúltbeli felvonulása az ukrán határon és az illegálisan megszállt Krímben” – húzta alá.

Az elnök rámutatott, hogy a találkozón egyetértettek a NATO és az EU, valamint az azonos értékeket valló partnerek és államok közötti kapcsolatok előmozdításának és elmélyítésének fontosságában.

„Leszögeztük, hogy feltétlenül szükséges növelni a keleti partnereinknek nyújtott támogatást és segítséget a védelmi képességek és az ellenálló képesség megerősítésén keresztül. Üzenetemet a csúcstalálkozó zárónyilatkozata tükrözi, Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának támogatásával együtt. A zárónyilatkozat továbbá megerősíti, hogy a NATO támogatja a Moldovai Köztársaság demokratizáló reformjait” – mondta Klaus Iohannis.

A csúcstalálkozón szó esett Románia egy másik célkitűzéséről is, nevezetesen a NATO ellenálló képességének növeléséről és technológiai előnyének megőrzéséről. Ennek kapcsán az elnök tájékoztatta a szövetséges partnereket az Euroatlanti Ellenálló-képességi Központ létrehozásáról és működésbe lépéséről. „Örömmel mondhatom, hogy a NATO és a szövetséges államok nagy érdeklődéssel tekintenek erre a romániai kezdeményezésre, amelyet a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában üdvözöltek” – tette hozzá Iohannis.

„A rakétavédelmi pajzsnak védelmi szerepe van, senkit nem akarunk megtámadni vele”

Klaus Iohannis államfő a brüsszeli NATO-csúcs után hangsúlyozta, hogy a rakétavédelmi pajzsnak csak védelmi szerepe van.

Iohannis kifejtette, a rakétavédelmi pajzs témáját Oroszország sokszor szóba hozza, de ennek – beleértve a romániai, deveselu-i pajzsot is – kizárólag védelmi szerepe van.

„Nem áll szándékunkban senkit sem megtámadni ezzel a pajzzsal, de nagyon eltökéltek vagyunk abban, hogy megvédjük nemzeteinket, államainkat, és ezért fogadtuk el annak idején, hogy e pajzs egy részét Romániába telepítsék” – felelte a román államfő, amikor azt kérdezték tőle, hogyan kommentálja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: Genfben tárgyalni óhajt Joe Biden amerikai elnökkel Romániáról és Lengyelországról, ahol a rakétavédelmi pajzs egyes rendszerei találhatók.

Iohannis leszögezte, a NATO egészének megerősítése rendkívül jó hír Románia és a romániai lakosság számára, mert garantálja az ország és minden egyes polgára biztonságát.

(Agerpres)