Költségvetési forrásokból erősítik meg a bukaresti omlásveszélyes épületeket

A fejlesztési minisztérium a legveszélyeztetettebb épületek földrengésbiztossá tételéhez többéves, egymilliárd lejes költségvetést rendel, amelyből a legalább háromemeletes és legalább tíz lakrészes épületeket lehet majd felújítani – jelentette be Cseke Attila, a tárca vezetője csütörtökön a Román Akadémia Könyvtára által szervezett, az 1977-es pusztító földrengést felidéző megemlékezésen.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa rámutatott: a rendszerváltás óta Románia mindössze 26 épületet tett földrengésbiztossá állami finanszírozásból, ezért sarkalatos váltásra van szükség, hiszen a veszélyeztetett épületek megerősítése – függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában vannak – közérdek.

„Az állampolgár biztonsága az elsődleges. Azokat is biztonságban kell tudni, akik az épületben tartózkodnak egy esetleges földrengés alatt, és azokat is, akik az épület előtt lesznek, közterületen” – mondta a miniszter.

A fejlesztési minisztérium jogszabály-módosítást készít elő, és munkacsoportot alakít a földrengésbiztos építkezés szabályozására, egyúttal azt javasolja, hogy az európai alapok minisztériuma további hatmilliárd eurót különítsen el az épületek földrengés- és tűzbiztossá, valamint energiahatékonyabbá tételére.

A csaknem 1600 áldozatot követelő 1977-es romániai földrengés 44. évfordulóján közölt összeállításában a Hotnews.ro hírportál azt írta: Bukarestben 358, piros koronggal is megjelölt, kiemelten omlásveszélyes épületet tartanak nyilván, amely szinte bizonyosan össze fog dőlni a következő erős földrengésben.

Ezeken kívül 370 olyan, második kategóriába, illetve 116 harmadik kategóriába sorolt veszélyeztetett épület található a román fővárosban, amelyek súlyos szerkezeti sérüléseket szenvednének egy, 7-es erősséget meghaladó földrengésben.

A lap Edmund Niculușcát, az omlásveszélyes épületek rendbetételéért felelős bukaresti szakhatóság vezetőjét is idézte, aki szerint akár 25 ezer ember is életét veszítheti Bukarestben, ha az 1977-essel megegyező erejű földrengés következik be.

A lap elemzése szerint a rossz jogszabályoknak is tulajdonítható, hogy a kiemelten omlásveszélyes épületeknek alig egytizedét sikerült csak megerősíteni. A felújítási programba történő feliratkozáshoz ugyanis egy társasházban valamennyi lakástulajdonos hozzájárulására szükség van. Másrészt nincs olyan előírás, amely megakadályozná a veszélyeztetett ingatlanok bérbeadását. Ilyen körülmények között a nem ott lakó tulajdonosoknak – akik nem saját életüket kockáztatják – nem érdekük a felújítás, a bérlők pedig hajlamosak kockáztatni, mert olcsón jutnak lakáshoz vagy üzlethelyiséghez Bukarest belvárosában.

A Kárpátok kanyarulatának szeizmikus szempontból aktív térsége közelében található Bukarestben mindennaposak a 3-4-es erősségű földmozgások, nagyjából évente egyszer pedig 5-ös erősséget meghaladó rengések is előfordulnak.

A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás. A legutóbbi, 1977. március 4-én bekövetkezett 7,2-es erősségű földrengésben 1578-an haltak meg (több mint 1400-an Bukarestben), és több mint 11 ezer volt a sérültek száma.

(MTI)