Kormányhivatalt, pénzt és parlamenti képviseletet kérnek a székelyföldi románok

Ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását, programjaik állami finanszírozását és parlamenti képviseletet kérnek a székelyföldi románok szervezetei – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.

A 27. alkalommal megszervezett Marosfői Nyári Egyetem szerdai napján foglalkozott a számbeli kisebbségben élő, veszélyeztetettnek tekintett székelyföldi román közösségek helyzetével.

A nyári egyetemen Marian Știopu, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke többek között arra kérte a kormányt, a parlamentet és az elnöki hivatalt, hogy „tegyenek sürgős és határozott lépéseket annak a megakadályozása érdekében, hogy Magyarország végérvényesen kiterjessze társszuverenitását Székelyföldre”, és normalizálják az etnikumközi kapcsolatokat Hargita, Kovászna és Maros megyében.

Marian Știopu szerint a létrehozandó kormányhivatalnak az lenne a feladata, hogy védje a románok jogait és kulturális identitását, és akadályozza meg a románok etnikai alapú hátrányos megkülönböztetését a térségben.

Úgy vélte, a kormányhivatalt a miniszterelnöknek alárendelt „nemzeti identitás államtanácsosának” kellene vezetnie.

A civil fórum vezetője ugyanakkor azt is kérte, hogy a központi költségvetésből finanszírozzák a  székelyföldi románok kulturális projektjeit, intézményeit, egyházi és civil egyesületeit és kiadványait.

Kezdeményezte, hogy alkossanak törvényt, amely biztosítja a három megye románságának képviseletét a parlament alsóházában. Kérte ugyanakkor a kormány támogatását egy Kovászna fürdőváros Vajnafalva városrészében létrehozandó szabadtéri múzeumhoz, a berecki és vargyasi ortodox templom felújításához, az úzvölgyi katonatemető helyzetének rendezéséhez és egy Erdély történetéről szóló könyv több nyelvű kiadásához.

A székelyföldi román szervezetek fóruma azt is kérte, hogy a parlamenti pártok fogadjanak el egy olyan paktumot, „amelyben ünnepélyesen kijelentik, hogy soha nem fogadják el az etnikai alapú területi autonómiát Romániában”. Felszólította Románia kormányát, parlamentjét és elnöki hivatalát, hogy határozottan utasítsák el a budapesti kormány „abnormális” beavatkozását Románia belügyeibe.

A román fórum arra kérte a román állam illetékes szerveit, hogy elemezzék a romániai magyarok magyar állampolgárságának, a földtulajdonnal való szabad kereskedésnek, valamint a magyar állam térségbeli stratégiai beruházásainak közép- és hosszú távú következményeit. Azt is javasolta, hogy – szlovák mintára – olyan törvényt fogadjanak el, amelyik megakadályozza, hogy a kettős állampolgárok tisztségeket tölthessenek be a helyi és a központi közigazgatásban.

A székelyföldi román fórum ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy a kormány biztosítsa a Marosvásárhely-Jászvásár, valamint a Brassó-Bákó autópálya megépítését és a brassói repülőtér építésének befejezését.

A fórum kezdeményezte ugyanakkor, hogy Klaus Johannis államfő sürgősen vigye a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé „a nemzetbiztonságot érintő Kovászna, Hargita és Maros megyei problémákat”, és a védelmi tanács döntsön a szükséges intézkedésekről.

A Marosfői Nyári Egyetemen korábban Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa (a kormány Hargita megyei megbízottja) is nemzeti stratégia kidolgozását és olyan kormányhivatal felállítását szorgalmazta, amely a számbeli kisebbségben élő romániai román közösségekkel foglalkozik. A Maszol.ro portál júliusban közölt tényfeltáró írása szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumában a román szélsőjobboldal erősítette meg pozícióit.

(MTI)