Azt modja az ukrán külügy ,háát tőletek sokat tanultunk!’.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Csütörtökön kiadott állásfoglalásában a külügyminisztérium felidézte: a nemzeti kisebbségről (közösségekről) szóló törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Bukarest ismételten támogatásáról biztosította Kijev európai integrációs törekvéseit és bár megérti igyekezetét, úgy értékeli, hogy a „túlzott sietség” az érintett közösségekkel folytatandó konzultáció rovására ment, holott Bukarest korábban is jelezte, hogy mindenképpen szükség lett volna egy tartalmas párbeszédre az Ukrajnában élő román közösség képviselőivel, még a törvény elfogadása előtt.
A külügyi közlemény pozitív fejleményként értékeli, hogy a törvény bevezetője az európai kisebbségvédelmi szabványokra – a Keretegyezményre és a Regionális Nyelvek Chartájára – hivatkozik, továbbá az ukrán kisebbségpolitika alapelveként szögezi le az etnikai közösségek beolvadásának elkerülését.
Másfelől Bukarest szerint a törvény nem javítja ki azokat jogszűkítéseket, amelyeket a Velencei Bizottság és a román fél is kifogásolt az oktatási és nyelvtörvényben, nem garantálja megnyugtató módon az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, félreértelmezhető nyelvezetet használ a kisebbségi jogok érvényesítését ellenőrző állami hatóságok és kisebbségi szervezetek kompetenciáit illetően.
A külügy azt is kifogásolja, hogy az ukrán kisebbségi törvény nem elég egyértelmű a közigazgatási nyelvhasználatot illetően, illetve semmilyen előírást nem tartalmaz a bírósági anyanyelvhasználat tekintetében. Bukarest szerint a törvény további hiányossága, hogy nem tisztázza sem a többnyelvű feliratozásnak, sem a nemzeti kisebbségi szervezetek finanszírozásának kérdését.
A román fél kifejezi készségét a konstruktív párbeszéd folytatására, és saját tapasztalatára hivatkozva leszögezi: az európai integrációhoz átfogó reformokra és az európai értékrend maradéktalan átvételére van szükség, amelyek „kötelezőek” a csatlakozni szándékozó országok számára.
Bukarest észrevételeiről Bodgan Aurescu, a román diplomácia vezetője levélben tájékoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken felkérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy járjon közben a kijevi parlament által nemrég fogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény felülvizsgálata érdekében, amely „korlátozza az Ukrajnában élő román gyermekek anyanyelven való tanulási jogát”.
„A román parlamentben áprilisban tartott beszédében Volodimir Zelenszkij elnök ígéretet tett az ukrajnai román kisebbség védelmére, illetve arra, hogy előmozdítja a párbeszédet Romániával a román kisebbséget érintő kérdésekben. Ezt követően az ukrán elnök kijevi látogatásom során biztosított arról, hogy az ukrajnai román kisebbséget ugyanolyan jogok, védelem és bánásmód fogja megilletni, mint a romániai ukrán kisebbséget. Ezért felkérem Zelenszkij elnök urat, hogy lépjen közbe, és vizsgálja felül a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvényt, mielőtt az a román közösségek és az ország más nemzeti kisebbségeinek kárára jogerőre emelkedne” – idézi Ciolacut a PSD AGERPRES-nek elküldött közleménye.
A PSD elnöke emlékeztetett, hogy Románia Oroszország ukrajnai invázióját követően több szinten is támogatta Ukrajnát, a menekültáradat kezelésétől a gabonaexport megkönnyítéséig.
„Ezen intézkedések mellett, amelyek bebizonyították, hogy Románia megbízható partner lehet a kritikus helyzetekben, hazánk teljes mértékben támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Az egyik ok, amiért én személyesen támogatom Ukrajna európai közösségbe való integrációját, az az, hogy ez a legerősebb garanciát fogja nyújtani az országban élő román kisebbség jogainak tiszteletben tartására” – fogalmaz Ciolacu.
Hozzátette: üdvözlendőek az új ukrán törvénybe bevezetett pozitív módosítások, de az még mindig számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek nem egyértelműek, sőt ellentétesek a kisebbségi jogokra vonatkozó európai normákkal.
„Románia példát mutat a kisebbségek védelmében, és elvárjuk partnereinktől és szomszédainktól, hogy ugyanolyan jogokat, figyelmet és védelmet biztosítsanak a román kisebbségnek országukban, mint amilyenekben a romániai kisebbségek részesülnek évtizedek óta” – üzente a szociáldemokrata elnök.
forrás: MTI
fotó: Ministerul Afacerilor Externe/Facebook
Azt modja az ukrán külügy ,háát tőletek sokat tanultunk!’.
Ezek most, hogy sz@rban vannak se tudnak engedni a kisebbségeknek. A háború kirobbanásának egyik oka is ez volt. Képzeljétek el a kedves ukrán testvéreket ha nyernek, majd akkor milyen engedményeket tesznek. Elismerem, egyáltalán nem szeretem őket.