Kutatók tennének rendet

A Szoboszlay-per 1958-ban kivégzett tíz áldozatának jeltelen közös sírját próbálja megtalálni az aradi Alsótemetőben a kommunizmus bűneit vizsgáló és a román emigráció emlékét ápoló román intézet (IICCMER). Az aradi temetőben tegnap indították azokat az ásatásokat, amelyek során remélhetőleg megtalálják Szoboszlay Aladár és kilenc társa földi maradványait.

Szoboszlai Aladár lelkészt és 56 vádlott-társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban. A pécskai római katolikus pap Confederatio című művében egy Arad központú román-magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A Securitate azonban hamar felgöngyölítette az ügyet, és letartóztatta a szervezkedőket.
A kolozsvári Szoboszlay-perben 11 vádlottat golyó általi halálra, a többieket pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Végül Szoboszlay Aladárt és kilenc társát végezték ki. Az elítéltek hozzátartozóinak kérésére a kolozsvári táblabíróság 2010-ben újratárgyalta a Szoboszlay-pert, és jogerősen felmentette az elítélteket.
Amint az IICCMER közölte: a fellelhető iratokból csak az derül ki, hogy a halálra ítélt férfiakat 1958. szeptember 1-jén 23 és 24 óra között lőtték főbe, a kivégzés és az elhantolás helyszínét azonban nem jelölték meg az iratokban. A kivégzettekről csak évekkel később, 1960 és 1971 között állítottak ki halotti bizonyítványt. A kutatók azt valószínűsítik, hogy az aradi Alsótemetőnek egy olyan részében ástak számukra közös sírt, amelybe máig nem temettek másokat. A kutatók talajszkennerrel három olyan helyet is kijelöltek a temetőben, ahol a Szoboszlay-per áldozatai nyugodhatnak, ezeket bontják fel a kedden kezdődő ásatásokon egy temesvári katonai ügyész jelenlétében.
„A rehabilitáció során a kivégzett személyeket ártatlanná nyilvánították, de az életüket már nem lehet visszaadni. Az egyedüli és a legfontosabb dolog, amit az áldozatok emlékéért tehetünk, hogy megkeressük a közös sírjukat, és visszaszerezzük a földi maradványaikat” – áll az IICCMER közleményében.
A Szoboszlay-perben, az 1925-ben Temesváron született Szoboszlay Aladár mellett, az 1913-ban Bécsben született Huszár Józsefet, az 1915-ben Gyergyószentmiklóson született Kónya Istvánt, az 1920-ban Pécskán született Lukács Istvánt, a Hunyad megyében 1907-ben, illetve 1901-ben született Tamás Imrét és Tamás Dezsőt, a Csíkpálfalván 1900-ban született Orbán Istvánt, a Csíkmadarason 1888-ban született Orbán Károlyt, a Sepsibükszádon 1914-ben született Ábrahám Árpádot és a Szemlakon 1895-ben született Alexandru Fintinarut ítélték halálra, és végezték ki.