Lemondott az USR éléről a négy hónapja pártelnökké választott Dacian Cioloș

Lemondott a tavaly ősszel ellenzékbe vonult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) éléről hétfőn az alig négy hónapja pártelnökké választott Dacian Ciolol európai parlamenti képviselő.

Cioloș azt követően nyújtotta be lemondását, hogy a pártvezetés 14-11 arányban leszavazta az általa javasolt, a kollektív döntéshozatal átszervezését célzó reformcsomagot. A pártelnök árnyékkormány felállítását és az alapszabály módosítását kezdeményezte, a civil szervezetek és a vállalkozói szféra képviselőinek is helyet akart biztosítani a pártvezetésben, amelyet kritikusai a döntéshozatal „kiszervezésének” minősítettek és leszavaztak.

Hétfő esti sajtótájékoztatóján a politikus azt is közölte, hogy a továbbiakban nem kíván indulni újabb elnöki mandátumért. „Nincs semmi értelme” – jegyezte meg.

Cioloş elmondta, hogy elnökké választásakor a USR modernizálását tűzte ki célul, és ehhez a 24 tagú országos elnökség támogatására lett volna szüksége. Azért mondott le, mert ezt a támogatást nem kapta meg a párt vezetőtestületétől.

Emlékeztetett: tavaly arra kérte a tisztújító kongresszus előtt Dan Barnát, hogy mindketten lépjenek hátra, ne pályázzák meg az elnöki tisztséget, mert ezzel esélyt adnak a párt „regenerálódására”. Mint mondta, az USR jelenlegi alelnöke nem hallgatott rá, s ennek néhány hónappal később megmutatkozott az eredménye. „Remélem, a kollégáim kellően bölcsek ahhoz, hogy a párt túl tudjon lépni ezen a helyzeten” – tette hozzá.

Cioloş beszámolt arról is, hogy rendszeresen 11-14-es eredménnyel zárultak a szavazások az USR-t érintő döntésekről az alakulat vezetőtestületében. Ez szerinte arra utal, hogy „nehezen áthidalható szakadék” keletkezett a pártban. Úgy fogalmazott: nem azt fájlalja, hogy nem tudta érvényesíteni az akaratát, csak nem hisz már abban, hogy együtt tud működni azokkal, akik nem támogatták a megválasztását a tisztújító kongresszuson.

A politikus leszögezte, hogy az USR tagja kíván maradni. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a pártnak alapszabály-módosításra van szüksége, mert nem működhet tovább a jelenlegi formában. Szerinte az USR-ne le kell vonnia a tavalyi kormányzati részvétel és a politikai válság tanulságait, és új alapokra építkezve kell felkészülnie a 2024-es választásokra. 

Az USR tavaly ősszel véglegesítette fúzióját szövetségesével, a Cioloș által alapított Szabadság, Egység és Szolidaritás Párttal (PLUS). A román média szerint a mostani feszültség hátterében az áll, hogy az internetnemzedék két rendszerkritikus, korrupcióellenes jelszavakat hangoztató, a közélet megtisztulását hirdető pártja – a magát jobbközép alakulatként meghatározó USR és a centrista PLUS – között a fúzió ellenére sem szűnt meg a rivalizálás. Bár az egyesült párt élére Cioloșt választották elnökké, a pártvezetésben az USR-t korábban vezető Dan Barnához közel álló politikusok maradtak többségben.

A párton belül az is fokozta az elégedetlenséget, hogy az USR tavalyi „keménykedése” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közösen kormányzó USR tavaly nyílt konfliktusba keveredett Florin Cîțu miniszterelnökkel, majd miután a liberális kormányfő nem volt hajlandó engedni az USR követeléseinek, kilépett a kormányból, megbuktatta Cîțut, és ezzel hónapokig tartó kormányválságot idézett elő.

Ellenzékbe vonulása óta a parlamenti helyek 16 százalékával rendelkező USR-nek nemhogy nőtt volna a támogatottsága, hanem egyes felmérések szerint már 10 százalék alá csúszott, így a nacionalista, vírustagadó szólamokkal 9 százalékos parlamenti képviseletet szerzett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vált a román ellenzék hangadójává. Az AUR-t most már 17-18 százalékon mérik a közvélemény-kutatások, míg az USR a pártszakadás szélére került.

Az USR vezetését ideiglenesen Cătălin Drulă volt közlekedési miniszter, a párt legtöbb szavazattal megválasztott alelnöke veszi át.

(MTI/Agerpres)