Megkezdődik a per a forradalom ügyében, bíróság elé állítják Ion Iliescut is

A bíróság elé küldte a legfőbb ügyészség a Forradalom-dossziét. Augustin Lazăr legfőbb ügyész hétfőn jelentette be, hogy megkezdődik a per a forradalom ügyében, miután a nyomozati anyagot az általa vezetett intézmény katonai ügyészi részlege elküldte a bírói testület elé.

Emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt az 1989 decemberi forradalom ügyében vádat emelt a legfőbb ügyészség katonai ügyészi részlege Ion Iliescu volt államelnök, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes és Iosif Rus tábornok, a román légierő egykori parancsnoka ellen.

Lazăr közölte, hogy a katonai ügyészek által összeállított nyomozati anyag 12 kötetet, összesen 3280 oldalt tesz ki. Az ügyiratcsomó összesen 3300 kötetes, ebből 2030 kötetet 2016. június 13-a után állítottak össze.

A legfőbb ügyész ugyanakkor bocsánatot kért az ügyben folyó nyomozás elhúzódása miatt.

A legfőbb ügyészség katonai részlege 2018. december 21-én jelentette be, hogy bűnvádi eljárást indított Ion Iliescu volt államfő, Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes, Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka és Emil (Cico) Dumitrescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (CFSN) volt tagja ellen, az 1989-es forradalom ügyében – tájékoztatott pénteken az intézmény.

„A vizsgálat megállapította, hogy a teljes katonai és politikai hatalmat közvetlenül a Ion Iliescuból, Silviu Brucanból, Victor Atanasie Stănculescu és Nicolae Militaru tábornokokból és Gelu Voican Voiculescuból álló Nemzeti Megmentési Front Tanácsa gyakorolta” – írja a legfőbb ügyészség közleményében.

Az ügyészség szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy a védelmi és belügyi egységeket 1989. december 22-én 16 órától a CFSN-nek rendelték alá. A CFSN fontos politikai és katonai döntéseket hozott, amely egy előre megszervezett csoport politikai hatalomátvételét és legitimálását készítette elő – írja a dokumentum.

„E cél elérésének érdekében december 22-ének estéjétől, a CFSN-nek alárendelt Legfelsőbb Katonai Tanács koordinálásával, diverzióval és rémhírkeltéssel, széleskörű megtévesztési akciót indítottak. (…) A négy vádlott közvetlenül is részt vett a diverzió- és rémhírkeltésben” – állítja a vádhatóság.

„A vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a kialakított terrorista veszély általános pszichózisában egymásnak ellentmondó katonai parancsokat adtak ki, az egységek kaotikusan, egymás ellen tüzeltek,1989. december 22-e és 30-a között összesen mintegy 12.600.000 golyót lőttek ki” – sorolják az ügyészek.

A szándékosan előidézett terrorista pszichózisban, december 22-e után, 862 személy meghalt és 2.150 személy megsebesült. „Ez sokkal tragikusabb következményekkel járt, mint a december 17-e és 22-e közötti megtorlás” – mutatnak rá az ügyészek.

A diverziók és álhírek olyan állapotokat alakítottak ki, amelyben egy színleges bűnügyi per nyomán kivégezték a diktátorházaspárt.

„Ion Iliescu és Gelu Voican Voiculescu vádlottak közvetlenül, a televízió adásában és közleményeiken keresztül hozzájárultak a terrorista pszichózis kialakításához, és a Ceauşescu házaspár kivégzéséhez vezető diverzió megszervezéséhez” – írja még a közlemény.

Ugyanakkor Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka, a december 22-éről 23-ára virradó éjszaka az otopeni-i repülőtéren egymás ellen vezényelte a katonai egységeket, amely 48 ember halálát okozta, köztük nyolc civil személyét, további 15 személy súlyosan megsebesült. December 23-án levétette a boteni-i ezred helikoptereinek piros-sárga-kék felségjelzését, és emiatt tüzet nyitottak rájuk, több személy megsebesült – állítják az ügyészek.

Voiculescu: Abszurditás a forradalom-per

Abszurditásnak nevezte a forradalom-dossziét Gelu Voican Voiculescu, az 1989-es Romániai Decemberi Forradalom Intézetének (IRRD) igazgatója, aki szerint „egy forradalmat nem lehet vád alá helyezni”, és semmiféle dokumentum nem igazolja, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagjai 862 személy halálát okozták volna.

Gelu Voican Voiculescu az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, várható volt a vádemelés az 1989-es forradalom ügyében, ugyanakkor kifogásolta, hogy Augustin Lazăr legfőbb ügyész tette meg a bejelentést, neki ugyanis „nincs jogalapja megjelenni a nyilvánosság előtt” – véli.

„A dosszié önmagában egy abszurditás, mert egy forradalmat nem lehet vád alá helyezni. Egy forradalom megszakítja a folytonosságot, törést okoz a társadalom életében, agresszív és az előző jogrend fogalmai szerint merőben törvénytelen esemény. Azzal vádolnak minket, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (CFSN) tagjait, akik 1989. december 22-én átvettük a hatalmat, hogy 862 személy haláláért vagyunk felelősek. Csak azt felejtik el, hogy a halottaknak ez a száma 1989. december 25-éig gyűlt fel, addig, amíg be nem jelentették a Ceauşescu házaspár kivégzését. Mi elméletileg hatalmon voltunk, de gyakorlatilag nem éltünk a hatalmunkkal december 22-ét követően, csak december 27-én kristályosodtak ki a dolgok, akkor nevezték ki a kormányt, az állami struktúrákat és így tovább” – nyilatkozta Voican Voiculescu.

Hozzátette, semmiféle dokumentum nem támasztja alá, hogy 862 ember parancs következtében halt meg, ahogy az a forradalom-dosszié egyik vádpontjában szerepel. A CFSN tagjainak semmiféle érdeke nem volt emberek halálát okozni, főleg, hogy az áldozatok a „bajtársaik” voltak. Haláluk az események ellenőrizhetetlen sodrásának eredményeképpen következett be – jelentette ki a volt kormányfőhelyettes.

Megszüntették az eljárást Petre Roman, Nicolae Ceauşescu és Victor Atanasie Stănculescu ellenn

A katonai ügyészek elrendelték az 1989-es forradalom ügyében indított eljárás megszüntetését Nicolae Ceauşescu volt diktátor, Petre Roman volt miniszterelnök, Victor Atanasie Stănculescu volt védelmi miniszter, valamint Silviu Brucan, Iulian Vlad, Tudor Postelnicu, Vasile Milea és Nicolae Militaru esetében.

A legfőbb ügyészség közleménye értelmében az ügy lezárását több ok miatt rendelték el: a vizsgált személyek elhalálozása, meggyőző bizonyítékok hiánya vagy az ítélt dolog hatályának elve miatt.

Ami a volt elnök, Nicolae Ceauşescu által emberiesség ellen elkövetett bűntetteket illeti, elrendelték az eljárás megszüntetését az 1989. december 16. és 22. közötti tettekért az ítélt dolog hatályának elve miatt. Ugyancsak ezen elv miatt döntöttek az ügy lezárásáról Iulian Vlad, az Állambiztonsági Főosztály vezetője és Postelnicu Tudor volt belügyminiszter esetében.

Petre Roman volt miniszterelnök, Teodor Brateş, a közszolgálati televizíó volt főszerkesztője és Ioan Toma volt ifjúsági miniszter esetében meggyőző bizonyítékok hiánya miatt rendelték el az ügy lezárását, ellenük szintén emberiesség ellen elkövetett bűntett volt a vád. Ugyanezen indokkal ejtették a vádakat Mircea Mocanu volt katonai légierő-védelmi parancsnokkal és Dinu Ştefan, a Vezérkar hírszerző főosztályának (DIA) vezetőjével szemben.

A vizsgált személyek elhalálozása miatt lezárták az ügyet a következő esetekben: Silviu Brucan, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (CFSN) egyik fő embere, Milea Vasile, Nicolae Militaru és Victor Atanasie Stănculescu volt védelmi miniszterek, Emil (Cico) Dumitrescu, a CFSN volt tagja és volt miniszter, Nicolae Eftimescu volt vezérkari vezető, Ion Hortopan volt katonai parancsnok.

A minősített emberöléssel vádolt Viorel Igreţ volt Maros megyei pártbizottsági főtitkár esetében meggyőző bizonyítékok hiánya miatt rendelték el az eljárás megszüntetését.

(Agerpres)