Orbán Tusványoson: a veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede következik

A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede következik, de Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején – hangoztatta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.

A magyar miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóság előtt felidézte: legutóbb 2019-ben lehetett megrendezni a tusnádfürdői politikai fórumot, de azóta „nagyot fordult” a világ, „a veszélyek korába léptünk”, a nyugati civilizáció korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek.

Szerinte korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, „erre kaptunk egy covidot”, azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, „márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket”.

Szerinte az is jellemző, hogy bár az adatok tükrében a világ „egyre jobb helynek tűnik”, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik. A várható élettartam az elérte a 70 évet, Európában 80 év, a gyerekhalandóság 30 év alatt harmadára csökkent, a világban az alultápláltság az 1950-es 50 százalékról, a szegénységben élők aránya pedig az akkori 70 százalékról 15 százalékra csökkent, az írástudók aránya 90 százalékra nőtt, a heti munkaórák száma 52-ről 40 órára csökkent – sorolta a miniszterelnök az eredményeket, hozzátéve: az általános hangulat mégis az, hogy a „világ egyre rosszabb hely”, egyre terjed egyfajta „világvégevárás”.

Úgy vélte: „rossz kedvünk tele” egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban.

A Nyugat száz éve megjósolt hanyatlása még szellemi és demográfiai visszaszorulásra utalt, ma viszont szerinte a nyugati világ hatalmi és anyagi térvesztése tapasztalható, ami a többi civilizáció korszerűsödésével függ össze. A rivális civilizációk – a kínai, indiai, orosz ortodox és az iszlám is – átvette a nyugati technológiát és a nyugati pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket „eszük ágában sincs átvenni” és megalázónak érzik, amikor a Nyugat saját értékeit akarja terjeszteni – magyarázta.

Szerinte érthető a nyugati „demokráciaexporttal” szembeni ellenérzés, a legfájóbb azonban ebben a hatalmi és anyagi térvesztésben az, hogy „mi, vagyis a Nyugat elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést”. 1950-ben a kőolaj, a földgáz és a kőszén 75 százalékát még az Egyesült Államok és Európa tartotta kézben, mára ez az arány 35 százalékra csökkent, míg az oroszok részesedése 20, a Közel-Keleté 30 százalék és hasonló változások következtek be a nyersanyagok területén is, ami azt jelenti, hogy a Nyugat „elveszíti az anyagcsatát”, a világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik – állapította meg a miniszterelnök.

Szerinte az Egyesült Államok stratégiája kétszeresen nehéz helyzetbe hozta Európát. 2013-ban egy új nyersanyag- és energiakitermelési technológiáit vezettek be, biztonságpolitikai doktrínájukba is beemelték azt, hogy külpolitikai fegyverként fogják használni az új technológiát. Ezzel függ össze, hogy az amerikaiak bátrabb szankciós politikát alkalmaznak és „erőteljesen ösztönzik” európai szövetségeseiket az USÁ-ból érkező szállítmányok megvásárlására – magyarázta. Az európaiak ennek megpróbáltak ellenállni és amíg lehet, megvédeni a német-orosz energiatengelyt, de „ezt éppen most veri szét a nemzetközi politika” és a megújuló energiaforrásokra történő átállás sem járható út – tette hozzá.

„A világgal kapcsolatos negatív érzések abból fakadnak Nyugaton, hogy a gazdaság fejlődéséhez szükséges döntő energia és nyersanyag nincs a Nyugat kezében. Ami a kezében van, az a katonai erő és a tőke, kérdés, mire lehet menni ezzel a mostani körülmények között” – sommázta a miniszterelnök.

A magyarok előtt álló kihívásokra áttérve Orbán Viktor úgy értékelte: ezek sorában továbbra is az első és legfontosabb a népesedés, a demográfia, mivel „az igazság az, hogy továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő”. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, márpedig ha itt nem lesz fordulat, előbb-utóbb „ellakják” tőlünk Magyarországot, a Kárpát-medencét – jelentette ki.

A második kihívás szerinte a migráció, amit népességcserének, elárasztásnak is lehet nevezni. Megállapította: a migráció
kettéválasztotta Európát, „a Nyugat kettévált”, az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt és ezek az országok többé nem nemzetek. Orbán Viktor posztnyugatnak nevezte ezt a térséget, ahol várhatóan 2050 körül következik be a végső demográfiai váltás, amikor a nagyvárosokban már többségben lesznek a nem európai származású emberek.

Közölte: „a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött”, a Nyugat itt van és Európa két fele között csata zajlik. Közép-Európa azt ajánlotta, hogy mindenki maga dönthessen arról, kivel kíván élni, „de ezt visszautasították és továbbra is harcot folytatnak Közép-Európa ellen azzal a céllal, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők” – fogalmazott.

Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen, Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve „ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat” – állapította meg a kormányfő.

Orbán Viktor szerint érthető, hogy a „posztnyugati” emberek nem mérgezhetik meg a napjaikat azzal a gondolattal, hogy „minden elveszett” és nem is szükséges ezzel szembesíteni őket ezzel. „Mi csak azt kérjük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk egy nemzet számára” – szögezte le a miniszterelnök.

Szerinte szemfényvesztés, a fogalmak szándékos összekeverése az internacionalista baloldalnak azt az állítása, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Az európai és Európán kívülről érkező népek kevert fajú világát nem lehet párhuzamba állítani azzal a helyzettel, amikor Európán belül élő népek keverednek össze egymással – mutatott rá.

„Például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke” – fogalmazott. Hozzátette: a magyarok nem akarnak „kevertfajúvá” válni, de a következő generációkat már arra kell felkészíteni, hogy a folyamatosan Európa felé mozgó iszlám civilizáció terjeszkedését már nemcsak déli, hanem a nyugati határon kell megállítani, megoldva a Nyugatról menekülő keresztények befogadását is.

A magyarságot fenyegető harmadik kihívásként a „gendert” nevezte meg a kormányfő. Felidézte: ebben a kérdésben is bíróság elé állították Magyarországot, de sikerült leválasztani erről a kérdésről az európai uniós pénzekről szóló vitákat. Magyarország ebben az ügyben is toleranciaajánlatot tett: „mi nem akarjuk megmondani, hogy hogy éljenek, csak azt kérjük, fogadják el, hogy nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén és ezt fogadtassák el Soros Györggyel is” – fogalmazott a kormányfő.

A jobb és baloldal történelmi csatájának nevezte a „demográfiát, migrációt és gendert”, ugyanis szerinte ezeken a kérdéseken fordul meg a jövő. Úgy vélte, a védekezéshez fontos a szövetségesek keresése, a „posztnyugatiak” nem véletlenül tesznek meg mindent a V4-ek egységének megbontására.

Úgy értékelte, a háború megrázta a visegrádi négyek együttműködésének tengelyt adó lengyel-magyar együttműködést annak ellenére, hogy stratégiai érdekeik egybeesnek: a lengyelek is azt akarják, hogy az oroszok ne jöjjenek közelebb, azt akarják, hogy Ukrajna szuverenitása megmaradjon és ott demokrácia legyen. Míg azonban a magyarok ki szeretnének maradni két a szláv nép háborújából, a lengyelek viszont úgy érzik, ez az ő háborújuk, ezért át kell menteni a lengyel-magyar stratégiai szövetségből mindent, amit lehet a háború utáni időkre – mutatott rá a miniszterelnök.

Az orosz-ukrán háború okozta kihívás kapcsán Orbán Viktor rámutatott: az ukránokon kívül csak a magyaroktól követelt véráldozatot az orosz-ukrán háború: a nyilvántartások szerint eddig 86 magyar ember halt meg, ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás.

Orbán Viktor úgy vélte: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet szemlélni, de minden háború elsődleges szempontja az a tény, hogy „az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket”. Szerinte ennek a megközelítésnek minden mást felül kell írnia még a politikában is.

Hangsúlyozta: a magyar kormány számára ez azt jelenti: a legfőbb kötelességük, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Megjegyezte ugyanakkor: vannak országok, amelyek bírálják Magyarországot, mert szerintük nem eléggé elkötelezett az ukránok mellett, de ők messze vannak és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak.

Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberélet megmentésében, a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben – jelentette ki.

Hangsúlyozta: ezért fenn fogják tartani azt a magyar véleményt, hogy „ez nem a mi háborúnk”. Magyarország NATO-tag, és abból indul ki, hogy Oroszország sosem fogja megtámadnia jóval erősebb NATO-t, de kényes helyzetbe került, miután az EU úgy döntött, hogy bár nem válnak harcoló féllé, de fegyvert szállítanak és súlyos gazdasági szankciókat vetnek ki, vagyis – ha jogilag nem is – gyakorlatilag részesévé válnak ennek a konfliktusnak, ami hatalmas kockázatot jelent – magyarázta a kormányfő.

Emlékeztett: az oroszok világos biztonsági igényt fogalmaztak meg: Ukrajna sose legyen tagja a NATO-nak és ha most Donald Trump lenne az amerikai elnök és Angela Merkel a német kancellár, akkor szerinte ez a háború nem robbant volna ki. Kifejtette: a nyugati stratégia arra épült, hogy Ukrajna az angolszász kiképzéssel és fegyverekkel megnyerheti a háborút, hogy a szankciók destabilizálják a moszkvai vezetést, hogy a nyugatiak képesek kezelni a szankciók gazdasági hatásait és a világ felsorakozik mögöttük, de mindennek az ellenkezője történik.

„Olyan kocsiban ülünk amelynek mind a négy kereke defektet kapott” – fogalmazott Orbán Viktor, rámutatva: a háború tekintetében Európának egy olyan új stratégiára van szüksége, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak és egy jó békeajánlat megfogalmazásának kell lennie.

Orbán Viktor előadásában kifejtette: „a háború erőjáték, annak a szava dönt, aki erősebb”. Azt az illúziót nem érdemes Magyarországnak dédelgetnie, hogy remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a Nyugat stratégiáját, de minden vitában meg kell próbálni elmondani az álláspontunkat és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát – mondta.

Orbán Viktor kiemelte: az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy „az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon”.

Amit ebben a pillanatban történik, az a háború meghosszabbítását segíti elő, az oroszok ugyanis olyan távolságra akarnak előrenyomulni, hogy ukrán területről ne lehessen támadást intézni Oroszország ellen, tehát minél jobb fegyvereik lesznek az ukránoknak, annál tovább tarthat a háború – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: amíg nem lesz orosz-amerikai tárgyalás, addig nem lesz béke. „Mi európaiak a dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyünket” 2014 után, amikor az első konfliktusban létrejött a minszki megállapodás, amelyből kihagytuk az amerikaiakat és a megállapodás végrehajtását nem sikerült kikényszeríteni – magyarázta. Hozzátette: ezért „az oroszok nem is velünk akarnak most már tárgyalni”, hanem azzal, aki ki tudja kényszeríteni Ukrajnával szemben azt, amiről megállapodnak.

A Magyarországot fenyegető kihívások sorában ötödikként az energia és a gazdaság kérdését említette, amelynek megértéséhez szerinte azt kell megvizsgálni, kinek kedvez a háborús helyzet. Rámutatott: az jár jól, akinek van saját energiaforrása.

Jól járnak az oroszok, mert a bevételt nemcsak az eladott energiamennyiség határozza meg, hanem az ára is, jól járnak a – korábban az arab világnak kiszolgáltatott – kínaiak, akik most már oroszt energiát is tudnak vásárolni és jól járnak a nagy amerikai cégek, amelyek megsorozták profitjukat – sorolta a kormányfő. Az EU viszont rosszul jár, az energiadeficitje háromszorosára nőtt.

A kormányfő a rezsicsökkentésről szólva kiemelte: ez a rendszer jól működött tíz évig, de most a háború „kibillentette”, mert háborús energiaárak vannak. Hangsúlyozta: a feladat, hogy valahogyan megvédjék a rezsicsökkentést és ez sikerülni is fog abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is mindenkinél megmarad a korábbi ár.

A miniszterelnök szerint Magyarország csak akkor őrizheti meg gazdasági értelemben a sikereit, ha kimarad a háborúból, a migrációból, a „gender bolondériából”, a globális adóból és az európai általános recesszióból.

Orbán Viktor megjegyezte: jó hír, hogy ez 2010-ben és 2020-ban is sikerült, Magyarország minden válságból erősebben jött ki, mint ahogy belement. Hozzátette: 2020-ban Magyarország a „kanyarban előzött” a válság idején, csak a baj az, hogy közben „kaptunk egy jópofa ónos esőt és most itt kell valahogyan pályán tartani a járgányunkat”.

A kormányfő úgy vélte: a siker érdekében, az új helyzethez igazodóan minden fontos szereplővel – az EU-val, az oroszokkal, Kínával és az USA-val is – új megállapodásokat kell kötni. Szerinte ha ezt sikerül megoldani és mindenkivel meg tudnak állapodni a nemzeti érdekeknek megfelelően, akkor Magyarország vissza tud kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési és fejlődési pályára.

A kormányfő szerint 2030-ig fognak megsokszorozódni a nyugati világ problémái, gazdasági válság sújthatja az Egyesült Államokat, megsokszorozódnak az eurózóna problémái, és új politikai erőviszonyok alakulnak ki az EU-ban, mert a közép-európaiak ekkor válnak nettó befizetőkké. „Aki fizet, az rendeli a zenét” – jegyezte meg.

Orbán Viktor úgy értékelte: Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején. Szerint ennek elérésében több tényező is segíthet, ilyen az, hogy „nekünk még megvan a határvédelmünk” és „családalapú a társadalmunk”, valamint „éppen most csináljuk” a nagy hadiipari fejlesztéseket és „diverzifikáljuk az energiaforrásainkat”.

Úgy vélte, fontos esélyt jelent a technológiai váltás kihasználása és lényeges a külföldi tőkebeáramlás is Keletről és Nyugatról. Tranzitország vagyunk és tranzitgazdaság is akarunk maradni, ehhez pedig „minden blokkosodást nekünk elleneznünk kell” – tette hozzá.

Azt is fontosnak nevezte, hogy megvan a politikai stabilitás, „hiszen kétharmadunk van” és az elmúlt időszakban „levezényeltünk egy nemzedékváltást is a nemzeti oldalon”.
 Kiemelte a szellemi alapok jelentőségét is: „Magyarországnak még megvan a nemzeti gondolata, megvan a nemzeti érzésvilága, megvan a kultúrája”. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Magyarországnak vannak ambíciói, közösségi, sőt nemzeti ambíciói vannak. Ahhoz, hogy „a most következő nehéz időszakban megőrizzük a nemzeti ambícióinkat, együtt kell maradnunk, együtt kell maradni az anyaországnak és együtt kell maradni Erdélynek és a többi magyarok lakta területnek a Kárpát-medencében” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Az a megfontolás, hogy mindig többet adtunk a világnak, mint, amit kaptunk, mindig többet vettek el tőlünk, mint amit nekünk adtak, hogy nekünk rendezetlen számláink vannak, hogy mi jobbak, szorgalmasabbak és tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk és ahogy élünk, és az a tény, hogy a világ nekünk tartozik és ezt a tartozást be akarjuk és be fogjuk vasalni. Ez a legerősebb ambíciónk!” – zárt előadását Orbán Viktor a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati politikai fórumán.

Tőkés László az autonómiatörekvések támogatására kérte Orbán Viktort

Az autonómiatörekvések támogatására kérte Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványoson) tartott szombati előadásában Tőkés László Orbán Viktor miniszterelnököt.

„Köszönettel kérjük a miniszterelnök urat, hogy a továbbiakban az eddiginél is hatékonyabban részesítse támogatásában autonómiatörekvéseinket, tudatában annak, hogy az integráció közösségi jogok és autonómia nélkül az asszimiláció melegágya” – jelentette ki a volt püspök.

Felidézte, hogy az autonómia intézményének kriminalizálása az 1990-es kezdetek óta jellemzője a román politikai életnek. Nyilvánosságra került egykori titkos iratból idézte Ion Iliescu elnököt, aki 1995-ben azt mondta Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettesnek, hogy az autonómiakövetelés jóváhagyása „Románia bantusztánosodásához vezetne”.

Úgy vélte: ez a szemlélet tükröződött vissza Klaus Iohannis román államelnök két évvel ezelőtti „hírhedt kirohanásában” is, amikor azzal vádolta szociáldemokrata ellenlábasait, hogy „széles körű autonómiát akarnak biztosítani Székelyföldnek” és „oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak”.

Úgy értelmezte, hogy az autonómia igénye miatt kellett politikai fogságot elviselnie Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, és a neki ítélt román állami kitüntetés visszavonását is az autonómiaigény képviselete okán javasolta a kitüntetés becsületbírósága.

Tőkés László szerint az autonómia állandó bukaresti kriminalizálása vezetett el oda is, hogy már az erdélyi magyar politikai életet is megosztja a nemzeti önrendelkezés kérdése.

„Ezen az ellentmondásos helyzeten csak egységes közakarattal tudnánk változtatni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közvetlen szövetségeseivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és az éppen létrejövő Erdélyi Magyar Szövetséggel egyetemben változatlanul és megalkuvás nélkül folytatja küzdelmét az RMDSZ programjában is megfogalmazott többszintű erdélyi autonómiáért” – jelentette ki. Hozzátette: azon lesznek, hogy a román kormányban lévő RMDSZ helyzeti előnyét kihasználva új lendületet adjanak a román parlament jóváhagyását igénylő autonómiaügynek.

Tőkés László úgy vélte: a remélt erdélyi magyar összefogás első próbája a kormányprogramban előirányzott kisebbségi törvény kidolgozása és elfogadtatása lesz.

Felidézte: Hunyadi János 1456-ban július 22-én állította meg Nándorfehérvárnál a török előrenyomulást, és győzelme emlékét őrzi egész Európában a déli harangszó.

„Az elnémuló harangok korában Európa hatalmasságainak a szolidaritására aligha lehet számítani” – állapította meg. Úgy vélte: a határőrizet több évszázados feladata után a székelységre ma az országhatárokat meghaladó magyar nemzeti közösség földrajzi és nyelvi határainak a védelme hárul.

Tőkés László – aki áprilisban töltötte hetvenedik évét – a tusványosi nagyszínpadon vette át Németh Zsolttól, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökétől azt a meglepetéskönyvet, amelyet a születésnapjára számára állított össze az írásaiból és a kortársai írásaiból a Pro Minoritate Alapítvány. Németh Zsolt egykori mentorát, a kovásznai Fábián Ernő filozófust idézve jelentette ki: „Tőkés László nem az az ember, akinek igaza van, hanem az, akinek igaza lesz”.

(MTI)