Őrtüzekkel, gyertyákkal ünnepelték Székelyföld autonómiájának napját

Őrtüzek, gyertyák gyújtásával ünnepelték vasárnap este Erdélyben Székelyföld autonómiájának napját.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) korábban arra kérte híveit, hogy a járványügyi előírások betartásával elsősorban magánterületeken gyújtsanak őrtüzeket, ahol pedig erre nincsen lehetőség az ablakokba tett gyertyákkal jelezzék a székelyföld autonómiája iránti igényüket.

Az SZNT az őrtűzgyújtás időpontjában tette közzé közösségi oldalán az esemény kiáltványát, amelyet több helyszínen is felolvastak.

Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett dokumentumban, a tűzgyújtások résztvevői követelik, hogy az Európai Unió „a globalizmus erőinek kiszolgálása helyett fordítsa tekintetét Európa történetileg kialakult, ám önálló állammal nem rendelkező, vagy idegen állam területén élő nemzeti közösségeire és ezek hazájára, a nemzeti régiókra”.

A dokumentum szerint a nemzeti régiók nem a fejlődés kerékkötői, hanem Európa rejtett erőforrásai. Székelyföld, Felvidék, Katalónia vagy Baszkföld lakosai helyben kívánják megteremteni az újjáépítés feltételeit.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy az SZNT és partnerei sikerrel zárták a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését, és az Európai Bizottságon a sor, hogy sikeresnek nyilvánítsa a kezdeményezést. Megemlíti, hogy a polgári kezdeményezéssel megalkották a nemzeti régiók fogalmát, és alapot teremtettek e régiók népeinek az együttműködésre.

„El fogjuk érni, hogy a nemzeti régiók a közösségi jog alanyaivá váljanak. A nemzeti régiók ügye, s ezzel a székelység ügye visszavonhatatlanul európai üggyé vált!” – fogalmaz a kiáltvány.

Megismétli a résztvevők meggyőződését, hogy az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését.

„Legyen szó akár államon belüli önrendelkezésről, vagy akár függetlenségről, ez a jog nemcsak az államok népességét illeti meg, hanem minden olyan közösséget, mely a történelem során is meg tudta őrizni nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási sajátosságait a saját szülőföldjén”.

A dokumentum ismét rögzíti a Székelyföld területi autonómiája iránti igényt, és azt is, hogy a területi autonómia fogalmát az SZNT abban az autonómiastatútumban határozta meg, amelyet magyar képviselők többször is benyújtottak a román parlamentbe.

(MTI)