Paraziták az áruházban

Székelyföldön viszonylag újfajta (vagy mégsem?) lopásmódszerre panaszkodnak a kereskedők. Egy bizonyos etnikumnál vált szokássá. (Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács nem engedélyezi az etnikum megnevezését, hisz sértené az emberi, állampolgári méltóságukat.)

Négyes-ötös csoportban járják az áruházakat, a hosszú polc-sorok mentén sokat téblábolnak, és óvatlan pillanatban az üdítőt, gyümölcslevet gyors mozdulattal kiisszák egy-két-há’ palackból. Egymást fedezik, az éppen soros „fogyasztó” elé, köré sorfalat állnak, álcázzák, mozgásukkal a figyelmet elterelik róla. A kisebb palackok a kedvenceik, de előfordult, hogy egy- vagy kétliteres pillepalackokba is bele-beleittak. Nem ásványvizet, hanem általában annál „nemesebb” üdítőket választanak. Lecsavarható kupakkal zárt szeszesital-palackokba is belekortyolnak néha. „Na, most te!”, biztatják egymást, hogy egyikük se maradjon szomjasan. Édességet, gyümölcsöt is meg-megkóstolnak. Bizonyítani szinte lehetetlen, illetve bonyolult eljárást igényelne (figyelőkamera, ujjlenyomat, DNS stb.), és minden áruház nincs erre felkészülve. Úgy hírlik, nyugati nagyvárosokból hazatért honfitársaink hozták be ezt a lopásmódszert.

Mondanunk sem kell, hogy most, a koronavírus-járvány idején nem csak pimasz kártevés, hanem nyílt fertőzésveszéllyel is járhat.

(bl)