Parlamenti választások: több mint 18 ezer szavazókörzetnél adhatják le voksukat az állampolgárok

Országszerte több mint 18 ezer szavazókörzetet alakítottak ki a vasárnapi parlamenti választásra, és több mint 18 millió állampolgárt várnak az urnákhoz, hogy megválasszák képviselőiket és szenátoraikat a következő négy évre.

A polgárok megyei jelöltlistákra szavaznak, és szavazatarányosan kapnak mandátumot a jelöltek.

Az ország területén vasárnap 7 és 21 óra között várják az urnákhoz a választópolgárokat, a külföldön élők két napon át, szombaton és vasárnap szavazhatnak.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) tájékoztatása szerint december 2-án 18.191.396 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt az állandó választói névjegyzékben, a külföldi lakhellyel rendelkező román szavazópolgárok száma pedig 740.367 volt. Utóbbiak közül 35.808 személy kérte, hogy levélben szavazhasson, 3078-an pedig az erre a célra létrehozott külföldi szavazókörzetekben kívánják leadni voksukat.

Az országban 18.802 szavazókörzetet alakítottak ki, ezek közül több mint 1200-at Bukarestben.

A romániai lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező polgárok a következő személyazonosító okmányok valamelyikével szavazhatnak vasárnap: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).

A Központi Választási Iroda (BEC) szerint azok is voksolhatnak vasárnap, akiknek az okmánya március 1-je és december 6-a között vesztette érvényességét.

Minden szavazati joggal rendelkező állampolgár abban a szavazókörzetben voksolhat, amelyikhez állandó lakhelye alapján tartozik. Ha nem szerepel az állandó választói névjegyzékben, pótlistára kerül.

Azok a választópolgárok, akik lakcímet cseréltek, csak annál a szavazókörzetnél voksolhatnak, amelyhez a személyi igazolványukban megjelölt tartózkodási hely címe alapján tartoznak, függetlenül attól, hogy mikor történt a lakcímcsere. Ha nem igényelték a választói névjegyzékbe való felvételüket az új cím alapján, pótlistára kerülnek.

Amennyiben a szavazópolgár a választások napján a lakóhelyétől eltérő, de ugyanahhoz a választókerülethez (megyéhez) tartozó településen tartózkodik, annak bármely szavazókörzetében élhet alkotmányos jogával, és ebben az esetben is pótlistára kerül.

A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7 órakor nyitnak.

Minden választópolgár külön szavaz, zárt fülkékben. A szavazólapon annak a négyszögnek a belső részébe kell ütnie a VOTAT feliratú bélyegzőt, amelyen az általa megszavazandó jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ezután oly módon kell összehajtania és urnába dobnia a szavazólapot, hogy az annak hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon. Amennyiben a szavazás titkossága biztosított, a szavazólap nem megfelelő összehajtása nem vonja maga után a voks érvénytelenítését.

Ha a szavazólap szétnyílik és a szavazás titkossága nem biztosított, ezt érvényteleníteni kell, és a választópolgár – egyetlen alkalommal – kaphat egy újat. Ezt fel kell tüntetni a választási jegyzőkönyvben.

Voksoláskor csak a szavazó állampolgár tartózkodhat a szavazófülkében. Ha a választópolgár a szavazókörzeti választási iroda elnöke által is tudomásul vett nyomós oknál fogva nem tud egymaga szavazni, behívhat a fülkébe egy kísérőt, aki azonban nem lehet sem a választási iroda tagja, sem megfigyelő.

A szavazófülkében tilos fotót vagy videofelvételt készíteni.

21 órakor a körzeti választási iroda elnöke lezártnak nyilvánítja a voksolást és elrendeli a szavazóhelyiség bezárását. Azok a választópolgárok, akik 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak, vagy sorban állnak az épület előtt, a szavazókörzet ellenőrző pecsétjével ellátott sorszámot kapnak, és 23 óra 59 percig még leadhatják voksukat.

A szavazásra jelentkező állampolgároknak kötelességük betartani a járvány miatt elrendelt óvintézkedéseket.

A járvány miatt a hatóságok védelmi intézkedéseket rendeltek el

A vasárnapi parlamenti választásokon az urnákhoz járuló állampolgároknak kötelező módon be kell tartaniuk a koronavírus-járvány miatt elrendelt védelmi intézkedéseket.

A hatóságok által megszabott szabályok mind a választópolgárokra, mind a körzeti választási irodák tagjaira érvényesek.

Az intézkedések az urnazárást követő szavazatszámlálás alatt is érvényben maradnak.

A szabályok kiterjednek a kötelező maszkviselésre, a kezek és tárgyak fertőtlenítésére, valamint a távolságtartásra is.

• kötelező a szájat és az orrot eltakaró védőmaszk viselése a választási folyamatban részt vevő valamennyi személy (választópolgárok és a körzeti választási iroda teljes személyzete) számára, a szavazóhelyiségben való tartózkodás teljes ideje alatt;
• a választási folyamat résztvevőinek kötelező módon tartaniuk kell egymás között a legalább egyméteres fizikai távolságot;
• kötelező az időszakos fertőtlenítés, és a választási folyamat résztvevőinek lehetőség szerint kerülniük kell a másokkal való közvetlen kontaktust; amennyiben mégis sor kerül ilyenre, utána fertőtleníteniük kell a kezüket;
• kötelező a szavazóhelyiségek fertőtlenítése;
• amennyiben erre lehetőség van, a szavazóhelyiségbe való be- és kilépést a megfelelő jelzéssel ellátott egyirányú útvonalon kell megszervezni;
• a szavazóhelyiségben és azon kívül is megfelelő jelzésekkel biztosítani kell a szavazni érkezők közötti legalább egyméteres távolság betartását;
• a szavazókörzet székhelyén és a szavazóhelyiségekben alkohol alapú fertőtlenítőszert tartalmazó adagolókat kell elhelyezni, illetve szemeteszsákkal ellátott kukákat a használt kesztyűknek és védőmaszkoknak;
• biztosítani kell a személyzetet a választópolgárok testhőmérsékletének megmérésére, illetve a szavazóhelyiségben való eligazítására, hogy minél kevesebb időt töltsenek bent;
• a körzeti választási iroda elnökének vagy helyettesének gondoskodnia kell arról, hogy az egy időben a szavazóhelyiségben tartózkodó személyek száma – a választópolgárokat leszámítva – ne haladja meg a 15-öt;
• sorban kell beengedni a választókat a szavazóhelyiségbe, úgy, hogy ne tartózkodjon bent öt választópolgárnál több egy időben;
• a választópolgárnak el kell magyarázni, miként kell behelyeznie személyazonosító okmányát a táblagép tartórészébe úgy, hogy a jelenlétet monitorozó és a kettős szavazást megelőzni hivatott rendszer (SIMPV) tudja beolvasni az adatait; amennyiben a választópolgár ezt nem tudja megtenni, a számítógép-kezelőnek kell elvégeznie helyette, majd fertőtlenítenie kell a kezét vagy le kell cserélnie a kesztyűjét;
• az azonosításhoz a választópolgárnak rövid időre el kell távolítania a védőmaszkját, legalább 1,5 méteres távolságra állva a szavazóbiztosoktól vagy a számítógép-kezelőtől; az azonosítást követően vissza kell helyeznie a maszkot úgy, hogy az takarja el az orrát és a száját;
  ezt követően a választópolgárnak alá kell írnia a választói jegyzéket, úgy tartva a személyazonossági igazolványát, hogy a szavazóbiztosnak ne kelljen megérintenie azt;
• kerülni kell a fizikai kontaktust a névjegyzék aláírásakor, valamint a szavazólapok és a „Votat” feliratú bélyegző átvételekor is;
• szavazás után a választópolgár maga ragasztja fel személyi igazolványára a „Votat” feliratú öntapadós matricát, a szavazóbiztosok felügyelete alatt;
• a szavazatszámlálás alatt a szavazóhelyiségben egy időben tartózkodó személyek száma nem haladhatja meg a húszat.

A karanténban, elkülönítésben, kórházban lévő, illetve fogvatartott személyek mozgóurnával szavaznak, ha ezt igényelték

Mozgóurnával szavazhatnak a vasárnapi parlamenti választásokon azok, akik COVID-19 miatt karanténban vagy lakhelyi elkülönítésben vannak, és kérvényt nyújtottak be, hogy voksolhassanak.

Ugyanakkor mozgóurnát igényelhettek azok a választópolgárok is, akik betegség vagy mozgáskorlátozottság miatt nem tudnak elmenni a szavazóhelyiséghez, kórházban vannak, vagy szabadságvesztéssel járó büntetésüket töltik.

A körzeti választási irodák elnökei ezekben az esetekben elrendelik a mozgóurna kiszállítását úgy, hogy az 21 órára ismét a szavazóhelyiségben legyen.

Első alkalommal történik meg, hogy úgy kell megszervezni a választásokat, hogy közben bizonyos települések vesztegzár alatt vannak. Ezeken a településeken a lakosság saját felelősségre kiállított nyilatkozat nélkül járulhat az urnákhoz.

Különleges helyzet állt elő a COVID-fertőzöttség miatt karanténban levő képviselő- és szenátorjelöltek, illetve a Központi Választási Iroda (BEC) fertőzött tagjai esetében. Egyesek közülük szintén mozgóurnát kértek.

Ilyen helyzetben van a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Iulian Bulai, George Scarlat mezőgazdasági államtitkár, aki a PNL Galac megyei szenátorjelölti listáját vezeti, illetve az Állandó Választási Hatóság elnöke, Constantin-Florin Mituleţu-Buică is. Pozitívan tesztelték koronavírusra az USR-PLUS szövetség társelnökét, Dan Barnát is, aki még mozgóurnával sem szavazhat, mert hivatalos lakhelye Szebenbe szól, ő pedig Bukarestben van karanténban. Pozitív a koronavírustesztje Tudor Benga USR-képviselőnek, Ben Oni Ardelean PNL-képviselőnek és Mihail Neamţu PMP-képviselőnek is.

A mozgóurnás szavazás a koronavírus-járvány miatt a hatóságok által elrendelt óvintézkedések betartásával zajlik.

A szavazás napján a mozgóurnát szállító bizottság előbb azokhoz a személyekhez viszi ki az urnát, akik nem a COVID-19 járvány miatt kényszerülnek otthonmaradásra, továbbá a nem koronavírusos betegekhez, nem COVID-19-ben szenvedő betegeket ellátó egészségügyi intézményekhez, idősotthonokhoz, börtönökhöz. Miután a felsoroltak leadták voksukat, a mozgóurnát a COVID-19 járvány miatt kórházban, karanténban vagy elkülönítésben levő személyekhez is kiszállítják.

A szavazóbiztosok és a mozgóurnát szállító küldöttség tagjai kötelesek maszkot és kesztyűt viselni, amelyet minden helyiség elhagyása után lecserélnek vagy alkoholos oldattal lefertőtlenítenek.

A mozgóurnát szállító szavazóbiztosok nem mehetnek be a választópolgár lakásába, hanem a bejáratnál tesznek eleget az eljárás által megkövetelt formaságoknak, úgy, hogy közben betartják a minimum egy méter távolságot a választópolgártól.

A választópolgárnak és valamennyi jelen lévő személynek maszkot kell viselnie az eljárás alatt. A választópolgár kötelező módon lefertőtleníti kezét, mielőtt átvenné a szavazólapokat és a pecsétet. Rövid időre leveszi maszkját, hogy a szavazóbiztos előtt igazolja személyazonosságát. Ezt követően visszahelyezi a maszkot úgy, hogy az az orrát és száját is takarja. A választói névjegyzéket lehetőleg saját írószerével írja alá.

Ezt követően a bélyegzőt és – amennyiben a választó nem a sajátját használta – a tollat egyik szavazóbiztos lefertőtleníti.

Az egészségügyi intézménybe beutalt személyek szintén mozgóurna segítségével szavazhatnak, a mozgóurnát szállító szavazóbiztosok védőfelszerelését az egészségügyi intézmény biztosítja, majd a használt védőfelszereléseket egy erre kijelölt zsákba helyezik.

A parlamenti választásokat a karantén alatt lévő településeken is megszervezik.

Florin Constantin Mituleţu-Buică, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke közölte, hogy a vesztegzár lévő települések lakóinak sem kell saját felelősségre írt nyilatkozatot felmutatniuk, amikor voksolni mennek.

Többek között az Avangarde és a CURS intézetet készít exit poll felméréseket

Négy intézetet és vállalatot akkreditált a Központi Választási Iroda (BEC) arra, hogy közvélemény-kutatást végezzenek a parlamenti választásokon az urnáktól távozó választópolgárok körében.

Országos exit poll felméréseket fog végezni az Avangarde Szocio-magatartási Tanulmányi Csoport, valamint a Városi és Regionális Szociológiai Központ (CURS), ugyanakkor akkreditációt szerzett a Megatronic World Productions Kft. és az Ana Events & PR Kft. is.

A BEC döntése értelmében a közvélemény-kutató intézetek és vállalatok munkatársainak jogukban áll a szavazókörzetnek helyet adó épületben és annak 50 méteres körzetében tartózkodni, a szavazóhelyiségbe azonban nem mehetnek be. Ugyanakkor tilos bármilyen módon beavatkozniuk a választások menetébe.

Az exit poll felmérések eredményét 21 órakor ismertetik, rögtön az urnazárást követően.

(Agerpres)