Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettese azért vált nemkívánatos személlyé Romániában, mert tevékenysége sérti a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt.
A MAE döntését hétfőn közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba.
Bár a kommüniké nem részletezi a kiutasítás okait, a román média szerint az egyrészt a Prága iránti szolidaritás kifejezése, ugyanakkor felidézik, hogy Aurescu a napokban nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban.
A román diplomácia vezetője a múlt héten leszögezte: Románia az uniós külügyminiszterek értekezletén egyértelművé tette Csehország melletti szolidaritását. Az Európai Unió múlt kedden teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Csehországot, amiért cseh diplomáciai lépésekre válaszul Oroszország 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek.
Aurescu ugyanakkor a – georgiai és ukrán részvétellel regionális biztonsági csúcstalálkozóvá bővült – múlt heti román-lengyel-török külügyminiszteri találkozó házigazdájaként több ízben szót emelt az orosz csapatok Ukrajna határainál és „az illegálisan annektált Krím félszigeten” történt összevonása ellen, a román-lengyel-török külügyminiszter közös bukaresti nyilatkozata pedig a NATO „védelmi és elrettentő szerepének erősítését” szorgalmazta.
Ezzel kapcsolatban Valerij Kuzmin a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán úgy vélekedett: „Romániának nincs amiért aggódnia a kelet-ukrajnai helyzet miatt, kivéve persze amennyiben saját elhatározásból vagy stratégiai partnereinek kezdeményezésére részt venne valamilyen, a NATO-központ forrófejű tisztségviselői által kidolgozott katonai kalandban”.
Aurescu egy tévéinterjúban többé-kevésbé burkolt fenyegetésként értékelte a nagykövet szavait, és leszögezte: aki Romániát fenyegeti, az a NATO-t fenyegeti. Hozzátette: sajnálatos, hogy az orosz diplomácia 17 évvel Románia NATO-csatlakozása után sem vette tudomásul, hogy „Románia maga a NATO”, vagyis nem holmi katonai kalandorok oldalvizén evez, hanem része a védelmi szövetség döntéshozatalának.
A román diplomácia vezetője ugyanakkor azt állította: az orosz csapatvisszavonásról szóló bejelentés egyben azt is jelenti, hogy az ukrán határ közelébe hozott nehézfegyverzet helyben marad, nyilván nem őrizetlenül, és bármikor felhasználható arra, hogy Oroszország újabb aggasztó helyzetet alakítson ki a Fekete-tenger térségében.
Az orosz katonaiattasé-helyettes Romániából való kiutasítására vonatkozó döntésnek nincs köze ahhoz, ami az Európai Unió más országaiban történik, nem része egy kampánynak – jelentette ki Florin Cîţu miniszterelnök.
A TVR 1 hétfő esti műsorában arról kérdezték a kormányfőt, hogy Románia hétfői döntésével az Oroszország közelmúltban tett lépéseire reagáló államokhoz csatlakozott-e, és hogy lesznek-e még hasonló intézkedések.
‘Én nem kapcsolnám össze ezt a döntést (az orosz katonaiattasé-helyettes Romániából való kiutasítása – szerk. megj.) valamely kampánnyal, vagy a többi államban történtekkel való szolidarizálással. Románia meghozott egy döntést, amit vállalt. De ennek nincs köze ahhoz, ami az EU más országaiban történik’ – válaszolta Cîţu.
(MTI/Agerpres)