Romániában már csak Hargita megyében nem regisztráltak fertőzötteket

Romániában már csak Hargita megyében nem regisztráltak egyetlen koronavírus-fertőzöttet sem.

Tar Gyöngyi, a megye tisztifőorvosa az MTI-vel közölte: a megyében hétfő délután 14 óráig 150-en kerültek intézményes karanténba, 3095-en pedig lakhelyi elkülönítésbe. Egy részük esetében már letelt a betegség lappangási ideje, és megszűnt az elszigetelésük. Jelenleg 130 személy van vesztegzár alatt, és 2509 lakhelyi elkülönítésben. Hozzátette: minden előírt esetben elvégezték az érintettek koronavírus-tesztjét, de mind az 58 megvizsgált minta negatívnak bizonyult.

A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság hétfői közleménye szerint március 26. óta Hargita megye két csíkszeredai laboratóriumában is végeznek koronavírus-tesztet. Ezekben 12 órát kell várni a teszteredményekre. Azért teremtették meg a helyi tesztelés lehetőségét, mert az országos jelentőségű tesztközpontok túlzsúfolttá váltak, és sokat kellett várni az eredményre.

Múlt pénteken a Recorder.ro portál közölt terjedelmes összeállítást arról, hogy már csak Szeben és Hargita megye maradt az országban regisztrált fertőzött nélkül. A portálnak nyilatkozó szebeni orvos azonban szemfényvesztésnek tartotta a Szeben megyei adatokat. Hozzátette: olykor egy hetet is várnak, míg a kolozsvári laboratóriumban sor kerül egy-egy Szeben megyei minta tesztelésére. Szombaton a Szeben megyei kórház sürgősségén dolgozó asszisztensről ki is derült, hogy megfertőződött.

Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvos úgy vélte: a jó helyi eredmény nagymértékben tulajdonítható annak, hogy Hargita megyébe elsősorban Németországból, Ausztriából, Hollandiából, Svédországból, Dániából Magyarországról érkeztek haza vendégmunkások, míg a román megyékben Európa legfertőzöttebb országaiból: Olaszországból és Spanyolországból. Azt is hozzátette azonban, hogy a Megyei Egészségügyi Igazgatóság is komolyan vette a munkáját. Minden hazaérkezőt az akkor érvényes szabályoknak megfelelően karanténba vagy otthoni elkülönítésbe helyezett. Hozzátette: minden bizonnyal így sem tudják elkerülni a járvány megjelenését, de nagymértékben csökkenti a terjedés lehetőségét, hogy nem alakítottak ki nagy karanténközpontokat. Az embereket kettesével, hármasával szórták szét vesztegzárrá alakított települési vendégszobákba, vendégházakba. Így ha kiderülne is, hogy valaki megfertőződött, alig tud továbbterjedni a kór.

Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának adjunktusa  úgy vélte: az adatok részben Hargita megye másságáról is árulkodnak. Ő is a 85,2 százalékban magyarok által lakott megye vendégmunkás-útvonalainak a különbözőségét emelte ki. Azt is megjegyezte azonban, hogy Hargita megye viszonylagos elszigeteltsége sem kedvezett a járvány terjedésének. A megyében nincsen repülőtér, a térséget nem szelik át forgalmas országutak, és a lakosság többsége falvakon lakik, és a megye városai is kisvárosok.

A román hatóságok március 21-ig közölték a fertőzöttek számára vonatkozó megyei bontású adatokat, azóta csak országos adatokat hoznak nyilvánosságra.

(MTI)