Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A magyar tanári kar vezetője hozzátette: a Palade eredetileg az angol karnak lett volna a neve, de „hirtelen felindulásukban” az egész egyetemet róla nevezték el.
– Nálunk a multikulturalitás abból jön ki, hogy az egyetem előtt leng negyven zászló – foglalta össze Szabó professzor.
Szabó Béla az alkalmazott kettős mércével kapcsolatban kifejtette: az akkreditációhoz 70 százalékos oktatói lefedettség kell. A románoknak 66 százalék van, nekünk 64. Ők megkapták, mi nem.
Az egyesítés tényleges eredménye az lett, hogy a magyar oktatók aránya, az amúgy is egyharmad alatt álló 29 százalékról 18–19 százalékra csökkent.
A MOGYE egyértelműen egy süllyedő hajó, a román tagozat teljesen lezüllött. A „régi jó” etatista gondolkodásmód él: a jó vezető jó utasításait jól végrehajtják – ez lehet, hogy egy takarítóvállalatnál működik, de egy egyetemen nem biztos, hogy jó taktika – mondta Brassai Attila professzor.
– A kolozsvári orvosi egyetem a világon az 1800. helyen áll, mi az 5400. helyen. Kétszer annyira vagyunk lemaradva Kolozsvártól, mint Kolozsvár a Harvardtól – érzékeltette az arányokat a professzor.
Itt nemcsak magyarellenesség van, itt az egész egyetem erőszakos szakmai elsorvasztása történik. Ha évek múlva kapunk is önálló tanszéket, arra annyira leküzdjük magunkat, hogy a kutya sem fog hozzánk jönni – jósolta Brassai Attila.
– Az RMDSZ kiáll a MOGYE mellett, és kizárólag azt az álláspontot tartja fenn, amit a professzorok mondanak – próbálta az RMDSZ kissé megtépázott nimbuszát helyreállítani dr. Vass Levente parlamenti képviselő, aki úgy fogalmazott: a MOGYE elvesztése akkor is „nemzetpolitikai hiba” lenne, ha – elvben – a Sapientia részben át tudná vállalni a szerepét.
A „zseniális” román nemzetpolitikával szemben szakmailag sem lehet győzni, alkalmazzanak jó jogászokat, és azok nyerjék meg jogilag az ügyet – mondta egy orvos hozzászóló.
Kalmár Ferenc, a magyar külügyminisztérium Magyarország szomszédpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, a román–magyar kormányközi bizottság magyar társelnöke, lehűtötte a kedélyeket.
– Ez egy politikai kérdés, sem oktatói, sem jogi, sem civil oldalról megoldani nem lehet. Márpedig jelenleg a román fél politikai erődemonstrációt tart kisebbségi ügyben, úgyhogy egyelőre nem lesz előrelépés – oszlatta el az esetleges illúziókat Kalmár.
A bizottság, amely román–magyar, az alapszerződés értelmében évente kellene ülésezzen, 2011-ben tartotta utolsó plenáris ülését.
– Amikor 2015-ben egy elnöki találkozón a MOGYE-t szóba hoztam, a román társelnök előhúzott egy Azamfirei-levelet, amelyben a MOGYE rektora előre felkérte, hogy semmilyen döntést ne hozzanak az egyetemmel kapcsolatban, vagy ha hoznak, akkor azt az egyetem szenátusa elutasítja – idézte fel Kalmár.
Plenáris ülés azóta sem volt, ezt a román fél egy 2011-es jegyzőkönyv aláírásához köti, amelyben „vállalhatatlan dolgok vannak” – ismertette Kalmár Ferenc.