Sürgősségi rendelettel változtathatja meg a kormány az igazságügyi törvényeket

Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy ha késleltetik az igazságszolgáltatási törvényt módosító törvénycsomag hatálybalépését, amelyért felelősséget tervez vállalni a kormány, akkor sürgősségi rendeletet fognak kiadni ez ügyben.

A parlament épületében nyilatkozó Orbant arról kérdezték, mit fog tenni, ha az igazságszolgáltatást érintő törvények módosításának felelősségvállalással történő elfogadása után a PSD megpróbálja késleltetni azok hatálybalépését, például úgy, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon.

A miniszterelnök azt felelte, ebben az esetben sürgősségi kormányrendeletet fognak kiadni. „Ha nem módosulnak az igazságszolgáltatásra vonatkozó említett törvénycikkelyek, az igazságszolgáltatás le fog bénulni. Ezt nem fogadhatjuk el” – magyarázta.

Ludovic Orban hétfőn, december 2-án jelentette be, hogy amennyiben a parlament nem szavazza meg a büntetés-végrehajtási kompenzációs jogorvoslat hatályon kívül helyezését célzó javaslatot, akkor ezt egy olyan jogszabálytervezetbe fogják belefoglalni, amelyért felelősséget vállal a kormány.

A miniszterelnök a PNL országos politikai bizottsági ülését követően közölte a döntést, miszerint a kormány két fontos jogalkotási kérdésben felelősséget vállal: az egyik egy igazságszolgáltatással kapcsolatos tervezetcsomag, a másik pedig a 114-es rendelet ‘káros’ következményeit fogja elhárítani.

Az igazságszolgáltatással kapcsolatos tervezet révén, amelyért a kabinet felelősségvállalásra készül, kitolnák többek közt a bírák és ügyészek korhatár előtti nyugdíjazására vonatkozó jogszabály hatálybalépésének terminusát, kitolnák azon jogszabály életbe lépésének határidejét, amely 2-ről 4 évre emeli a bírói szék elfoglalásához szükséges szolgálati időt, és annak a rendelkezésnek a hatályba lépését is elhalasztanák, amely értelmében kéttagúról háromtagúra növelik a bírói testületeket.

„Ezek a rendelkezések ugyanis, amennyiben nem halasztjuk el hatálybalépésüket, azzal a kockázattal járnak, hogy az egész igazságszolgáltatási rendszer működését a levegőbe röpítik” – magyarázta Orban.

„Ha a parlament nem szavazza meg a PNL indítványát, amely a büntetés-végrehajtási kompenzációs jogorvoslat hatályon kívül helyezését célozza, akkor ezt az indítványt bele fogjuk foglalni abba a törvénytervezetbe, amelyért felelősséget tervezünk vállalni” – tette hozzá a kormányfő.

Ludovic Orban szerint azért van szükség a felsorolt rendelkezések gyakorlatba ültetésének elnapolására, mert amennyiben életbe lépnének, az igazságszolgáltatási rendszerből hirtelen ‘eltűnne’ körülbelül 2700 bíró és ügyész. Ez pedig azt vonná maga után, hogy rengeteg pert újra kellene tárgyalni, és a személyzethiány korlátozná az állampolgárok jogát az igazságszolgáltatáshoz.

PLUS: a kormány vállaljon felelősséget a választási törvény módosításáért is

Az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) üdvözli a kormány azon tervét, hogy felelősséget vállal a büntetés-végrehajtási kompenzációs jogorvoslat hatályon kívül helyezéséért, és reményét fejezi ki, hogy a PNL-kormány ugyanígy fog eljárni a választási törvény módosításakor is – derül ki a párt hétfő esti közleményéből.

A dokumentum szerint egy igazságszolgáltatással kapcsolatos törvény kormányzati felelősségvállalással való elfogadása magában rejti ugyan a bizalmatlansági indítvány veszélyét, de ez voltaképpen nem tenne mást, mint „tisztázná a jelenlegi romániai politikai helyzetet”.

A PLUS szerint a helyi kiskirályok illegitim uralmát tartja fenn az egyfordulós helyhatósági választási rendszer, ezért törvénymódosítással kétfordulóssá kell azt tenni. A PLUS-t „aggodalommal tölti el”, hogy a választási törvény módosítását a kormány nem említette azon jogszabályok között, amelyekért felelősséget tervez vállalni – olvasható a közleményben.

Eszerint a PLUS szakértői a kormány rendelkezésére bocsátanak egy törvénytervezetet, amely előírja a kétfordulós választás bevezetését a polgármesterek és megyeitanács-elnökök esetében, valamint a diaszpóra parlamenti képviselői számának 6-ról 15-re emelését. A PLUS közleménye felidézi, hogy a kétfordulós helyhatósági választások bevezetése volt a kormány egyik ígérete a beiktatása előtti tárgyalások során.

A párt ugyanakkor továbbra is felszámoltatná az igazságszolgáltatásban történt bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi osztályt, amely szerintük a nyomásgyakorlás eszköze lehet a bírákkal és ügyészekkel szemben.

Ezért azt is kérik, hogy a kormány az igazságszolgáltatásban történt bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi osztály felszámolását is iktassa be abba a törvénytervezetbe, amelyért felelősséget készül vállalni.

(Agerpres)