Szakszervezetek: a fertőzöttségi mutató alapján kellene dönteniük az iskoláknak az oktatás módjáról

A tanügyi szakszervezetek szerint az adott település járványügyi helyzete alapján kellene dönteniük a tanintézeteknek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást, nem a személyzet átoltottsága kell hogy legyen a fő szempont.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség pénteki közleményében kéri a kormánytól, vizsgálja felül azt a döntését, miszerint a személyzet átoltottságától teszik függővé a jelenléti oktatást az egyes tanintézetekben. Úgy vélik, ebben a formában fertőzési gócokká válhatnak az iskolák és óvodák. Leszögezik, tudatában vannak a jelenléti oktatás fontosságának és mindig is támogatták azt, tekintve azonban, hogy a tanulók 70 százaléka és a tanügyi alkalmazottak 34 százaléka nincs beoltva koronavírus ellen, illetve tesztek sincsenek még az iskolákban, elhibázottnak tartják a minisztérium döntését. Ily módon fennáll a kockázata annak, hogy az elmúlt tíz napban jegyzett fokozatos esetszámcsökkenés után ismét aggasztóan nőni kezdjen az új megbetegedések száma – teszik hozzá.

A szakszervezetek felróják azt is, hogy még nem szabályozták az iskolai tesztelést, ugyanakkor hangsúlyozzák, a tesztelésnek mindenképpen időszakosnak kell lennie, azaz nem csak akkor kell letesztelni egy tanárt vagy diákot, ha a betegség tüneteit észlelik nála.

Az érdekvédelmi szervezetek ugyanakkor azt sem tartják helyénvalónak, hogy a tanintézeteknek hetente közölniük kell honlapjukon a személyzet átoltottságával kapcsolatos adatokat. Szerintük ez diszkriminatív és visszaélésszerű intézkedés, amely sérti az általános adatvédelmi szabályokat és a munkatörvénykönyv előírásait is.

A két szakszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy sok tanügyi alkalmazott átesett a betegségen, így ezt is figyelembe kellene venni a döntéshozatalkor, mint ahogyan azt is, hogy sokaknak ellenjavallt az oltás betegségeik miatt vagy más okból.

Ha kizárólag a tanszemélyzet átoltottságához kötik a jelenléti oktatást, ez egy, legfeljebb két hétig fog tartani, ezután az új megbetegedések miatt ismét a digitális tanrendre való áttérésre kényszerülnek az iskolák. „Az elmúlt időszakban hozott döntések mélyítik a szakadékot oltottak és oltatlanok, szülők és tanulók, illetve a tanügyi alkalmazottak között” – fogalmaznak.

A két szakszervezet álláspontja szerint az egyes tanintézetekre kell bízni a döntést a november 8-i iskolakezdés módjáról, és ennek meghozatalakor az adott település fertőzöttségi mutatóit kellene alapul venni.

Tanulók Országos Tanácsa: a jelenléti oktatáshoz nem elégséges feltétel az átoltottsági küszöb megszabása

A Tanulók Országos Tanácsa szerint a jelenléti oktatás folytatásához szükséges egy átoltottsági küszöb megszabása, de ez még nem elegendő, több kritériumot kellene figyelembe venni. Ezek közé tartozik a településen mért fertőzöttségi arány, az egészségügyi infrastruktúra állapota, a tesztelési kapacitás, valamint a fizikai távolság betartásának lehetősége.

A tanulók érdekvédelmi szervezete kéri, hogy az egészségügyi hatóságok dolgozzanak ki egy algoritmust, amelynek alapján dönthetnek a jelenléti oktatásról.

Ez több óvintézkedést is feltételez, ilyen például a tanárok és diákok rendszeres tesztelése, amire még egy ideig nem nyílik lehetőség a non-invazív tesztek beszerzése körüli késlekedés miatt – olvasható az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményben.

‘Az iskolának kiszámíthatóságra, felelősségvállalásra és a valósághoz alkalmazott intézkedésekre van szüksége, nem olyan döntésekre, amelyeket öncélúan hoztak meg’ – idézi a közlemény Silviu Morcant, a Tanulók Országos Tanácsának elnökét.

(Agerpres)