Szili Katalin: a válságok miatt rosszabbak a kisebbségi jogérvényesítés esélyei

Szili Katalin szerint a világjárvány, a háború, a gazdasági, és energiaválság körülményei közepette gyengébbek a kisebbségi jogérvényesítés esélyei, de a célokról lemondani nem lehet, ezeket zárójelbe tenni nem szabad.

A miniszterelnöki megbízott nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt erről, amelyet Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, Kalmár Ferenccel, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével, és Csomortányi Istvánnal, a Partiumi Autonómia Tanács alelnökével közösen tartott szerda délután.

Szili Katalin úgy vélte: az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat október végi 30. évfordulója és a román kisebbségi törvény előkészítése jó alkalom lenne az erdélyi magyar politikai szervezetek újabb megállapodására. Egyben felajánlotta a segítségét e megállapodás kialakításához.

A Kolozsvári nyilatkozat évfordulóját Tőkés László hozta szóba. Megemlítette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke által 2018 januárjában aláírt együttműködési megállapodásban a Kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulójára hivatkoztak. Úgy vélte: az autonómiaformák törvénybe iktatására a román kormány programjában is szereplő kisebbségi törvény nyújthat lehetőséget. Megjegyezte: a törvény elfogadását a román alkotmány is előírja, Kelemen Hunor pedig korábban azt mondta, hogy ez év őszén kerülhet sor a törvényalkotásra.

„Tartozik ezzel nekünk Románia parlamentje. Évszázados tartozása ez a román többségi nemzetnek, a román politikának” – fogalmazott Tőkés László. Kalmár Ferencet idézve tette hozzá, hogy a törvénynek kollektív jogokat kell biztosítania, hiszen az integráció kollektív jogok nélkül asszimilációt jelent.

Kalmár Ferenc miniszteri megbízott megemlítette: a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökének, Daniela Gitmannak felvetette a múlt heti bukaresti megbeszélésen a kollektív jogok rögzítésének a kérését. Azt a választ kapta, hogy Románia tiszteletben tartja az általa ratifikált kötelező érvényű európai egyezményeket. Ezek viszont nem tartalmazzák a kollektív jogokat. Kalmár megjegyezte: a magyarság sehol nem kért olyat, amit valahol Európában ne alkalmaznának sikerrel a többség és a kisebbség viszonyában. Ő is úgy vélte: nem szabad lemondani az autonómia és a kollektív jogok igényéről. A kérdésnek napirenden kell lennie akkor is, amikor az ukrajnai háború befejeződik, és a felek a tárgyalóasztalhoz ülnek.

Csomortányi István megemlítette: az erdélyi magyarság 1992 és 2011 között harminc százalékos lélekszámfogyást könyvelhetett el, és valószínűsíthető, hogy az idén tavasszal végzett népszámlálás azt fogja megmutatni, hogy a fogyás folytatódott. Úgy vélte: a drámai apadás azt jelzi, hogy a román kisebbségpolitika távolról sem példaértékű.

Szerinte a román közigazgatásnak a történelmi régiókra épülő átalakítása a románoknak és a magyaroknak egyaránt érdekében állna, hiszen a fejlődést segítené elő.

A nagyváradi sajtótájékoztatót A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv szerda esti bemutatója előtt tartották.

forrás: MTI

fotó: Kiss Gábor/MTI