Telefonos vétózás

Tegnap a szenátus döntő házként elutasította Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét, írja az Agerpres.

A szenátorok telefonon szavaztak, 126-an ellenezték a tervezetet, azt kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója támogatta. A törvénytervezetet korábban hallgatólagosan fogadta el a képviselőház a két kezdeményező, Kulcsár-Terza József és Bíró Zsolt által benyújtott formában.

Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra. Felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek. A tervezet szerint a Székelyföld autonómiastatútumát népszavazással hagyják jóvá Székelyföld polgárai.

A tervezet azt a célt tűzi ki, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy része a román állam autonóm, jogi személyiséggel rendelkező régióját képezze. A projekt körvonalazza annak a területnek a határait, amely Székelyfölddé válik, saját közigazgatási szerveződéssel, minden szintű saját hatóságokkal és intézményekkel, különleges hatáskörökkel, ahol hivatalos a magyar nyelv és használni lehet a magyar nemzet szimbólumait. A tervezet azt is javasolja, hogy a regionális autonómiát az általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad szavazással megválasztott regionális állami hatóság, az önkormányzati tanács, valamint az általa kinevezett önkormányzati bizottság gyakorolja.