Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egy pénteki temesvári sajtótájékoztatón beszélt erről. Felidézte: a Románia EU-csatlakozásakor 2007-ben tartott EP-választásokon, amikor független jelöltként indult, 176 ezer szavazatot szerzett, az RMDSZ pedig 282 ezer szavazattal juttatott be két jelöltet az Európai Parlamentbe. Hozzátette: a 2009-es EP-választásokon, amikor az RMDSZ-szel közösen állított jelöltlistát vezette, 431 ezren szavaztak az összefogás listájára, és a gyér román választási jelenlét miatt a magyar lista a szavazatok 8,92 százalékát szerezte meg, ami három képviselő bejutását eredményezte.
Tőkés László úgy vélte: most is az összefogás lenne a szavazatmaximalizálás legjobb eszköze, az erdélyi magyarok pedig a Kárpát-medencei magyar képviseletet és a migrációellenes erőket erősíthetnék az EP-ben.
Tőkés László szerint Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke lehetne az EMNP és az MPP közös jelöltje az erdélyi magyar listán. Kijelentette: „ha Szilágyi Zsolt nem lenne, ki kellene találni”.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke hozzátette: Szilágyi Zsolt 14 évig volt képviselő a román parlamentben, ahol a külügyi bizottságban tevékenykedett, és 12 éve vezeti Tőkés László brüsszeli irodáját. Úgy vélte: a munkája során szerzett tapasztalattal „olyan értéke az erdélyi magyarságnak”, akihez hasonló nincs a román pártokban. Toró T. Tibor az MTI kérdésére elmondta: a javaslatról még nem egyeztettek az MPP-vel.
A sajtótájékoztatón Tőkés László kijelentette: vissza kell állítani Marosvásárhelyen az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetemet. Úgy vélte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi egyesítése a kolozsvári magyar nyelvű Bolyai Egyetem és román tannyelvű Babeș Egyetem 1959-es egyesítéséhez hasonlítható.
„A magyar betegeknek joguk van a magyarul beszélő orvoshoz” – jelentette ki Tőkés László, aki szerint az önálló magyar orvosi egyetem biztosíthatná a magyarul beszélő orvosokat. Az EP-képviselő azt is hozzátette: kompromisszumos megoldásként tekint arra a lehetőségre, hogy önálló magyar kar alakuljon az egyetemegyesítéssel létrejött Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE).
Tőkés László szerint az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 15 ezer aláírást gyűjtött össze a magyar orvosképzés támogatására. Ezt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek kívánják átadni. A politikus bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy csak megkésve, választási megfontolásból foglalkozik az egyetem ügyével.
Toró T. Tibor úgy vélte: a MOGYE-ügy az erdélyi magyar politikai képviselet tehetetlenségének a szimbóluma. Hozzátette: azt követően azonban, hogy az egyetemen angol kar jön létre, meg kell teremteni a magyar kart is.
Tőkés László megjegyezte: az erdélyi magyarság minden mai gondja abból fakad, hogy a közösség nem kapta meg azt az autonómiát, amelyet az erdélyi románság 1918-ban, a román királysággal való egyesülés kinyilvánításakor megígért neki. Újságírói kérdésre kijelentette: nem készül újabb európai parlamenti mandátumra, hanem az erdélyi közéletben kíván aktív szerepet játszani a továbbiakban.
(MTI)