Tőkés: román és magyar érdek is a lakosság fogyásának a megállítása

Tőkés László szerint egyaránt román és magyar érdek a romániai lakosság fogyásának megállítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csütörtök este beszélt erről azon a konferencián, mely a küszöbön álló romániai népszámlálásra és arra a szerepre összpontosított, amely az önkormányzatokra hárul a román-magyar viszonyban.

A járvány miatt az online térben megtartott konferencián többek között Brassó, Temesvár és Marosvásárhely polgármestere fejtette ki nézeteit a román-magyar együttélés kérdéseiről.

Tőkés László megnyitójában felidézte azt a román-magyar szolidaritást, amely 32 évvel ezelőtt, a romániai forradalom idején bontakozott ki a két közösség között. Úgy vélte: a párbeszédnek és a megértésnek ezt a kedvező történelmi pillanatát „az Iliescu-féle kommunista államcsíny és restauráció” tette tönkre.

Kitért arra, hogy lassan a román-magyar párbeszéd fórumai is megszűntek, „a zsákmányszerzésre berendezkedett politikai pártok programjából szinte teljes mértékben hiányzik a kisebbségi problematika”. Azt is megjegyezte, hogy sokat ártottak a békés együttélésnek az olyan polgármesterek, amilyen Gheorghe Funar volt Kolozsváron, vagy Dorin Florea Marosvásárhelyen. Úgy vélte: sok múlhat azon, hogy miképpen viszonyulnak maradék kisebbségeikhez azoknak a nagyvárosoknak az önkormányzatai, melyekben a magyarság aránya vészesen leapadt.

Megállapította: a küszöbön álló népszámlálás sem román, sem magyar oldalon nem kecsegtet jóval. A Világbank adatait idézte, amelyek szerint az elmúlt harminc évben Románia több mint 4 millió polgárát veszítette el, a romániai magyar közösség lélekszáma pedig 1,7 millióról akár 1 millió alá is leapadhat. Közös érdeknek tartotta a fogyatkozás megállítását, de azt is hozzátette, hogy a demográfiai válság megoldása a magyarok számára egzisztenciális fontosságú.

Allen Coliban, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott brassói polgármester sajnálatosnak tartotta, hogy a legutóbbi választásokon a magyar közösség képviselői kiszorultak a város önkormányzati testületéből. Megjegyezte: ezt a helyzetet próbálta azzal orvosolni, hogy biztosítja a magyar és a szász közösség képviselőjének, hogy tanácskozási joggal részt vegyenek az önkormányzati üléseken. Kijelentette: a normalitás jelének tekinti, hogy augusztus 20-án piros-fehér-zöld színekkel világíttatta meg a város fölé emelkedő Cenk hegyen a város nevét. Úgy vélte: a politikusoknak jó példát kell mutatniuk.

Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármestere elmondta: sok konfliktusos témát örökölt hivatali elődjétől. Fontosnak tartotta, hogy úgy biztosítsa a magyar közösségtől korábban megtagadott jogokat, hogy közben ne reagáljon a provokációkra. Azt tartotta kérdésesnek, hogy három év múlva mennyire lesz etnikai alapú a szavazás a marosvásárhelyi önkormányzati választásokon.

Dominic Fritz, Temesvár német nemzetiségű polgármestere videoüzenetében arról beszélt, hogy a város vezetése hidat szeretne építeni a különböző nemzeti közösségek között. A Németországból Temesvárra telepedett és az USR színeiben megválasztott polgármester azt tartotta fontosnak, hogy e közösségek ne csak a saját buborékukban nyilvánuljanak meg, hanem váljanak a város kreativitásának a forrásaivá.

A konferencián felszólaló Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke elmondta: Romániában olykor országos, máskor helyi szinten ugrasztják egymásnak a nemzeti közösségeket, általában azért, hogy eltereljék a figyelmet valamiről. Sajnálatosnak tartotta, hogy Nagyváradon nemcsak a román politikusok játszották ki a magyar kártyát, hanem a magyar politikusok is a román kártyát.

(MTI)