Újra kezdeményezte az EMNP és az MPP a két párt fúzióját

Vasárnapi csíkszeredai együttes küldöttgyűlésén az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) újra kezdeményezte a két párt fúzióját, és a fúzió révén létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bejegyzését – közölte az EMSZ sajtóirodája.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Országos Tanácsa, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Országos Küldöttgyűlése előbb külön-külön, majd együttesen ülésezett Csíkszeredában. Az együttes küldöttgyűlés keretében megerősítették a két párt fúziójára, valamint az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) párt bejegyzésére vonatkozó szándékukat. Minderre azért volt szükség, mert a Bukaresti Táblabíróság korábban elutasította a két párt fúziójának bejegyzését.

A küldöttek a pártfúziós megállapodás mellett elfogadták az EMSZ szervezési és működési alapdokumentumát, az ismételten bejegyzésre váró új párt politikai programját, valamint megbízták a két párt Országos Elnökségét az EMSZ bejegyzése érdekében történő jogi lépések megtételével.

„Újra mérföldkőhöz értünk, amikor is megoldást kell találnunk szabadságvágyunk kifejezésére, s tennünk kell az önkifejezésünk eltiprását célzó szándékok ellen. Útjaink egyesítésével és az előző időszak rossz döntéseinek orvoslásával teremthetjük meg azt az egységet, amely csírája lehet egy új nemzeti erő létrehozásának, és együtt készülhetünk fel az előttünk álló kihívásokra” – idézte a közlemény Mezei Jánost, az MPP elnökét. A politikus hozzátette: aki nem támogatja vagy akadályoztatja az összetartozás vágyán alapuló együttműködést, az az erdélyi magyar jobboldal törekvéseit gyengíti.

„Úgy tűnik, igazán makacs emberek vagyunk, hiszen bármennyire is szeretnének eltántorítani bennünket az EMSZ bejegyzésétől, mi mégis itt vagyunk és újból hitet teszünk a fúzió mellett, s közösen valljuk: az erdélyi magyar nemzeti oldal egységének és az Erdélyi Magyar Szövetségnek nincs alternatívája” – jelentette ki Csomortányi István, az EMNP elnöke.

A politikus emlékeztetett: az MPP és az EMNP 2020 februárjában tartott korábbi együttes küldöttgyűlésén jelen lévők elsöprő többséggel támogatták a pártfúziót, a bíróság azonban ennek ellenére is megakadályozta azt. „Az erdélyi magyar nemzeti oldal együttműködése stratégiai jelentőségű kérdés, s mára már bebizonyosodott, hogy az EMSZ színeiben tisztséget szerzett önkormányzati vezetők jó gazdái településeiknek, a mi feladatunk pedig továbbra is az, hogy az egyre zűrzavarosabb kül- és belpolitikai helyzet ellenére is erős önkormányzatokat teremtsünk, melyek közösségeink védőbástyái lesznek” – idézte az EMNP elnökét a közlemény.

A Bukaresti Táblabíróság tavaly decemberben jogerősen elutasította a két párt fúziójával létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bejegyzését. A kérést első fokon vizsgáló Bukaresti Törvényszék a párt magyar nevét kifogásolta. A másodfokon eljáró táblabíróság bírái azt kifogásolták, hogy a két párt vezetői nem azonnal a fúziót kimondó küldöttgyűlés után, hanem csak tízhónapos késéssel fordultak a bírósághoz a fúzió bejegyzése kérésével. A késleltetéssel éppen annak a kockázatát próbálták kizárni, hogy a fúzió bejegyzésének esetleges késése ne akadályozza a két párt részvételét a 2020. szeptemberi önkormányzati választásokon.

Az EMNP és az MPP a fúzió hivatalossá válásáig is együtt tud működni, hiszen a két párt politikai szövetségét is bejegyezték a bíróságon. A szintén Erdélyi Magyar Szövetségnek elnevezett politikai szövetségnek Csomortányi István és Mezei János a társelnökei.

A két párt az Erdélyi Magyar Szövetség keretei között indult a 2020-as önkormányzati választásokon. Az EMSZ jelöltjei tíz erdélyi település, köztük két székelyföldi kisváros, Szentegyháza és Székelykeresztúr polgármesteri tisztségét szerezték meg. Az RMDSZ-szel kötött megegyezés után a 2020 decemberi parlamenti választásokon két képviselőt juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba.

(MTI, fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Néppárt)