Úzvölgyi katonatemető: a helyszínen tájékozódtak a román, a magyar, az orosz és a német hadisírgondozók

A román Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) meghívására az úzvölgyi katonatemetőben tájékozódtak szerdán délelőtt a német, az orosz, a magyar és a román hadisírgondozó hivatalok képviselői.

A tanácskozás után Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának a parancsnoka az MTI-nek telefonon elmondta: a román és a magyar hadisírgondozó hivatal illetékeseinek júniusi megbeszélése óta semmilyen előrelépés nem történt a temető helyzetének rendezése ügyében.

Az ezredes a temetőben történt kegyeletsértő állapot megszüntetését tartotta a magyar fél legsürgetőbb elvárásának. Kijelentette: azáltal történt kegyeletsértés a temetőben, hogy az ismeretlen román katonáknak állított, négy sorban elhelyezett ötven betonkereszt közül két sor keresztet bizonyosan magyar katonák sírjára helyeztek. Hozzátette: a román fél nem látta bizonyítottnak a kegyeletsértést.

„Erre egy megoldás van. Azon a területen ahol az 50 kereszt, az emlékmű és a zászlósor áll, hajtsunk végre a román féllel közösen egy feltárást, ami igazolná, hogy vannak idetemetve katonák. Ha katonákat találunk a keresztek alatt, azok nem lehetnek mások, mint az 1917-ben eltemetett magyar katonák” – jelentette ki az ezredes.

Kovács Vilmos azt is elmondta: a magyar fél képviselőjeként azzal kapcsolatban is kétségeit fogalmazta meg, hogy mi szükség van a temetőben ötven olyan keresztre, amelyen az „ismeretlen román hős” felirat áll, amikor a román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE álláspontja szerint 11 román katona nyugszik a temetőben, a magyar fél pedig iratokkal bizonyította, hogy a 11 románnak vélt hős közül öt magyar katona, egy pedig orosz katona volt.

„Legfeljebb öt román katona nyugszik a temetőben, de nem kaptunk kielégítő választ arra a kérdésünkre, hogy mit jelképez a nekik állított ötven kereszt” – nyilatkozott az ezredes.

Arra a kérdésre, hogy nem követett-e el hibát Dărmănești polgármesteri hivatalához hasonlóan Csíkszentmárton önkormányzata is, amikor az elmúlt években a szükséges engedélyek nélkül újította fel a temetőt, Kovács Vilmos úgy vélte: nem lehet egyenlőségjelet tenni a két temetőátalakítás közé. Szerinte ugyanis Csíkszentmárton egy rendezetlen területen alakított ki jobbító szándékkal egy emlékparkot, melyre több mint 600 fakeresztet állított. Azt is hozzátette: a fakeresztek vállaltan nem pontosan a sírok fölé kerültek, és a keresztekre rögzített jel: a kard és sisak valamennyi itt eltemetett katonát jelképezi. Megjegyezte: a temetőben 800-900 magyar katona nyugszik.

„A 600 fakereszt jelképes kihelyezése a mi olvasatunkban egyáltalán nem kegyeletsértő. Ezzel szemben Dărmănești önkormányzata az itt nyugvó öt román katonának helyezett ki ötven keresztet, amelyek egy része magyar sírokra került” – magyarázta az ezredes. Kovács Vilmos elmondta: a többször is feltett kérdésére azt a választ kapta, hogy a román félnek egyelőre nincsen megoldási javaslata a kialakult helyzetre.

Azt is megjegyezte, hogy a német hadisírgondozó hivatal képviselője nem foglalt állást az úzvölgyi temetővitában. Nyilvánvalóan csak tájékozódni jött a megbeszélésre. Az orosz hadisírgondozó hivatal képviselője felszólalásában a magyar javaslatot támogatta, és azt is közölte: számára az a fontos, hogy a temetőben emlékhelyet alakítsanak ki az itt nyugvó 22 orosz katonának is.

Kovács Vilmos közölte: valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet.

(MTI)