Visszhangok Iohannis kirohanására

Amint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis elnök elővette a magyar kártyát, harminc éve nem hallott, ordináré hangnemű támadást indítva politikai ellenfelei és a magyarság irányába. Az alábbiakban azt nézzük meg, mi áll a kirohanása hátterében, és mi erről a vélemény a román értelmiségiek körében.

Iohannis kirohanása sokakat meglepett, hiszen annak ellenére, hogy a szász gyökerekkel rendelkező elnök esetenként románabb a románnál, de általában visszafogott volt, a nacionalista diszkurzus nem jellemezte. Most viszont több oka is lehet annak, hogy a magyar kártyát előhúzva, Corneliu Vadim Tudorra is rápirítva fröcsögjön, és félretegye a diplomáciai jómodort. Az első az lehet, hogy a jól tudja: a koronavírus gazdaságilag összeroppantja az országot, a populista dogma pedig kitűnő figyelemelterelési eszköz lehet a valódi gondokról.

Ennél is relevánsabb azonban annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, ami beszéde után jelent meg, de a titkosszolgálatok révén már a kiközlése előtt tudomása lehetett róla az elnöknek: a liberális párt mélyzuhanásban van, több mint tíz százalékot esett a népszerűsége. De lássuk, mi erről a románok véleménye, elsősorban az értelmiségieké!

A Baabel.ro oldalon Andrea Ghiță a Limbi vrăjmaşe című jegyzetében veszi védelmébe a magyar nyelvet és kultúrát, megállapítva: Iohannis megszólalt ugyan magyarul, de azzal csak a gyűlölködés magvait szórta szét. Az országban senkit nem zavar, ha magyar nyelvű feliratokat gyaláznak meg, az egymás kölcsönös megismerését szolgáló kultúra pedig igazságtalanul háttérbe van szorítva.

A republica.ro oldalon Cristian Tudor Popescu hordja le az államfőt a kirohanásáért olyan hangnemben, hogy a hozzászólók egy része őt is magyarbarátsággal „vádolja”. Popescu a Magyar nu e vinovată (A magyar nem vétkes) írásában hangsúlyozza: a magyar a románhoz és a némethez hasonlóan egy tiszta, ártatlan nyelv, amit nem illő egy politikusnak bemocskolnia. Ezért Iohannis magyar köszönése kapcsán ironikus kérdést intéz az elnökhöz: „Gutu-te-n tag (lefordíthatatlan román szójáték – szerk.), Iohannis, vajon mit ígért Spárgás Merkel, hogy rabszolgákat küldj arbait-ra (dolgozni – szerk.) Németországba?”

Florin Negruțiu, a republica.ro alapítója Traian Băsescuhoz, a „játékos” elnökhöz hasonlítja Iohannist, míg Cristian Pantazi, a g4media.ro-n közölt elemzésében leírja: az államfő diszkurzusa a ’90-es évek elejét idézi, és ő is Vadimot látja a kotrocsenyi palota lakójában. Azt írja: a mindenkori román kormány mindent megtett azért, hogy Hargita és Kovászna megyék lakói másodrangú polgároknak érezzék magukat, így nem csoda, hogy a masszív befektetéseket eszközölő Budapesthez vonzódnak. „A g4media immár két éve kéri: építsenek utakat, figyeljenek oda a két megyére, ahol a magyar kisebbség immár három évtizede gyakorlatilag enklávéban él, Bukarest által elfeledve. Érezzék ők is, hogy az ország egyenrangú polgárai” – írja az elemző, aki reméli, hogy Iohannis ilyen szintű kirohanása az utolsó lesz.

(Az államfő beszédével, annak hátterével a Washington Post is foglalkozott, a témáról itt olvashat.)