Bukarest a sereghajtó

Bebizonyosodott, hogy Románia, illetve Bukarest azért pályázott a labdarúgó-Európa-bajnokság egyik házigazdájának a szerepére, mert azt remélték, a román válogatott is résztvevője lesz a különös döntő tornának. A koronavírus-világjárvány miatt hozott egészségvédelmi intézkedésekkel és korlátozásokkal csak részben magyarázható a mérsékelt érdeklődés a bukaresti mérkőzésekkel szemben.

Statisztikai szempontból a 11 helyszín közül Bukarest az utolsó a nézők átlagos számát illetően. Igaz viszont, hogy az egyik érzékletes rangsor kizárólag annak alapján készült, hogy melyik városokban játszottak már három-három csoportmérkőzést. A listát a Portugália – Franciaország mérkőzés előtt állították össze, emiatt Budapest nem került fel, bár nyilván fölényes első helyezett lenne, hiszen csak magyar–francia összecsapást mintegy 60 ezren tekintették meg. Figyelembe vették azt is, hogy mennyi a vizsgált stadionok befogadóképessége, és hogy megvolt-e az előzetesen meghatározott maximális nézőszám (a kapacitás 30, 50 stb. százaléka). Nos, Bukarestnek gyengék a mutatói.

A június 13-i Ausztria – Észak-Macedónia (3–1) mérkőzésen 9082 néző volt hivatalosan a bukaresti Nemzeti Arénában, noha az 55 ezres befogadóképességből 13.000 volt az engedélyezett szám. A június 17-i Ukrajna–Észak-Macedónia mérkőzésen 10.001 nézőt számoltak, tehát itt is háromezerrel kevesebbet a megengedettnél. A június 21-i Ukrajna – usztria mérkőzés számadatai valamivel jobbak (10.472), de messze a megengedett számtól.

A június 23-a előtt 3–3 mérkőzésnek helyet adó városok és stadionok 6-os ranglistája:

1. Szentpétervár (Kresztovszkij): 34.067 engedélyezett néző, 23.116-os mérkőzésátlag.
2. Koppenhága (Parken): 15.900 engedélyezett az első mérkőzésen, 25.000 a másik kettőn, 20.276-os mérkőzésátlag.
3. Amszterdam (Johan Cruijff Arena): 16.000 engedélyezett, 15.435 mérkőzésátlag.
4. Baku (Olimpik) 34.350 engedélyezett, 15.227 mérkőzésátlag.
5. Róma (Olimpico) 17.659 engedélyezett, 12.300 mérkőzésátlag.
6. Bukarest: 13.000 engedélyezett, 9851 mérkőzésátlag.

A bukaresti házigazdák aggodalommal néznek az Eb utáni pénzügyi mérleg elé, lévén, hogy a mérsékelt érdeklődés, illetve az eleve korlátozott nézőszám miatt éppen a legdrágább jegyekből maradt meg a legtöbb, ezek ára 100 és 125 euró között mozgott. A házigazdák azt szeretnék, ha a nyolcaddöntőre már 30 ezer körül lenne az engedélyezett nézőszám.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) illetékesei másfél évvel ezelőtt közölték, hogy ez az első és utolsó Európa-bajnokság ilyen sok helyszínnel.