Szenzációsan teljesített ősszel a KSE focicsapata
Az idény elején Rancz Lajos, a Kézdivásárhelyi SE elnöke az első négy hely egyikét c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„A modern kori olimpiák történetében majdnem kétszáz erdélyi magyar és székely sportoló tette le névjegyét. Közülük 47-en érmet szereztek, tizenöten pedig olimpiai bajnokok lettek. Nyolcnak nemzeti imánkat, hatnak az épp hivatalos román himnuszt játszották el, egy sportoló a német himnuszt hallgathatta a dobogó legfelső fokáról” – kezdődik a könyv, amely az 1896-os athéni olimpiától a 2016-os Rio de Janeriro-i olimpiáig tekinti át a magyar sportolók szereplését, eredményeit.
Mint Becze Zoltán kezdetben csak a székely(földi) olimpiai bajnokokról akart írni, végül minden résztvevőt számba vett. A kutatásban elsősorban az olimpiák hivatalos jegyzőkönyveire, a Magyar Olimpiai Bizottság 2012-ben kiadott könyvére (Magyarok az Olimpiai Játékokon), valamint Hencsei Pál Olimpiai érdekességek című munkájára támaszkodott, román szakemberek nem igazán támogatták az adatszerzésben.
A jelenlévők megtekintették az újságíró által készített dokumentumfilmet is a Parajdon anyakönyvezett Keresztes Lajos birkozóbajnokról (1928), annak tanítványáról, a korondi születésű Lőrincz Mártonról (1936), Molnár Endre vízilabda-kapusról (1976) és Novák Ede kerékpárosról (2012). A filmben is elhangzottak olyan érdekességek, melyhez hasonlókat a könyvben is szép számmal találunk: például a kor legszebb testfelépítésű sportolójaként ismert Keresztes Lajost még Johnny Weissmüller előtt felkérték Tarzan szerepére! Az őstehetségnek titulált birkózó, Lőrincz Márton Argentínába emigrált, ott is halt meg, talán ezért is merült leginkább feledésbe. A gyergyószentmiklósi születésű Molnár Endre négyéves korától él Magyarországon, a vízilabdacsapattal lett olimpiai, világ- és Európa-bajnok. Novák Károly Eduárdot nem kell bemutatnunk olvasóinknak, ő az egyetlen paralimpiai bajnokunk. A könyvbemutatón azt is megtudhattuk, hogy az 1928-as nyári olimpián a Mikó Kollégium három diákja vett részt: a kézdivásárhelyi Reznek Jenő, a lovascsapat tagja, a zaláni Dávid József nehézatléta és a szentgyörgyi Péter László rövidtávfutó.