Két év után ismét a vágtán

Két év kihagyás után ismét láthatjuk a Székely Vágtán Pászka Lehel lovasíjászt, aki különleges produkcióval kápráztatja el a közönséget. A világrekorder nem készül újabb rekordra, mivel ő tartja továbbra is az első helyet, azonban számos más terve van a lovakkal és emberekkel egyaránt.

A koronavírus-járvány visszafogta kissé Pászka Lehel tevékenységét is, de csak a fellépések és versenyek szempontjából, ugyanis a lovasíjász számos projekten dolgozott az elmúlt két évben, és a jövőre nézve is nagyratörő terveket dédelget. Mint mondta, jót tett neki az elmúlt két év, ugyanis közelebb került a lovakhoz, kisebb-nagyobb felújításokat végzett a lovardában, táborokat szervezett, valamint fellépésekre gyakorolt. Tavaly nem vett részt a Székely Vágtán, idén azonban jelen lesz, a tervezett program szerint június 18-án, szombaton tart bemutatót az Óriáspince-tetőn.

A lovasíjász ezúttal egy négylovas produkciót gyakorol, igyekszik szórakoztató, de precíz műsort bemutatni a közönségnek. Világrekordra nem készül, az ő rekordját azóta sem döntötték meg, 2015-ben szőrén megült vágtázó lóról 15 céltáblát talált el nyíllal – 37,74 másodperc alatt. Elmondása szerint nem a díjak vagy elismerések jelentik számára a sikert, hanem maga a felkészülési időszak, ugyanis a rekordot már korábban is megdöntötte anélkül, hogy bárki is mérte volna az időt.

A nyolc hónapos felkészülési időszak alatt számos próbatétellel kellett megküzdenie, legyen az esős időjárás, infrastrukturálisan nehéz pálya vagy akár a ló engedékenységének elérése. Ugyanakkor úgynevezett eséstechnikai gyakorlatokat is kidolgozott, amit tanítványainál, a nála táborozó gyerekeknél és felnőtteknél is alkalmaz, ugyanis bizonyos gördülő gyakorlatok által meg lehet tanulni „jól esni”. Mint mondta, komolyabb sérülést még sosem szenvedett, kisebb-nagyobb zúzódásokat viszont igen, „de ez a sport ezzel jár”.

A lovassport a motorsportok után a második legveszélyesebb sportág, sok odafigyelést, fegyelmet, bizalmat igényel, ezt igyekszik megtanítani a jövő lovasainak is. Szerinte az, hogy egy lóval lovagoltatnak gyerekeket, még nem jelent lovardát vagy lovas tanítást, ez sokkal összetettebb: az állatnak és az embernek össze kell szoknia, a lónak is meg kell tanulnia, hogy az ember irányít, a lovasnak pedig meg kell tanulnia az irányítást.

A szakember az általa kialakított tanyán szervez táborokat a nyár folyamán, ahol gyerekek és felnőttek tanulhatnak meg nemcsak lovagolni, hanem a lovasíjászat alapjait is elsajátíthatják. Nagyszerű élmény ez a gyerekeknek – mondta Pászka –, ugyanis itt nem lehet önállóan létezni, szükség van a másik segítségére, fel kell oldani a rejtett félelmeket, és meg kell ismerkedni a lóval is. A jövő lovasíjászainak azt tanácsolja, ne akarjanak egyből mindent tudni és minden akadályt megugrani, mert ez veszélyes, és majdhogynem lehetetlen is. Fontos, hogy lépésről lépésre haladjanak, türelemmel az állat és önmaguk felé is, mert sürgetéssel nem lehet eredményt elérni.