Nem fél a drasztikus döntésektől

A sport a szórakozásnak és szórakoztatásnak a legnépszerűbb és legegyszerűbb módja. Nagyon erős érzelmi kérdés, éppen ezért kíváncsi voltam, hogyan tud racionálisan viszonyulni hozzá Novák Károly Eduárd ifjúsági és sportminiszter, aki pár hete látogatott Kovászna megyébe. Lapunknak adott interjújában beszélt a sportot érintő, legégetőbb megoldásra váró problémákról, illetve a készülő országos sportstratégiáról.

– Karácsony óta tölti be a sportminiszteri tisztséget. Sikerült beilleszkedni ebbe a feladatkörbe, hogyan értékeli az azóta eltelt periódust?

– Elég jól ismertem ezt a rendszert, viszont most még jobban rálátok a hiányosságaira. Úgy érzem, nagyon fontos pillanathoz érkeztünk, a mostani politikai helyzetet ki kell használni és megoldásokat kell találni a fennálló gondokra. Ha marad ez a kormánykoalíció, akkor bízom abban, hogy jó irányba tudjuk terelni a sportot. Vissza kell vezetnünk egy kontrollrendszert azokra a szervezetekre vonatkozóan, amelyeket mi finanszírozunk, jelenleg 195 ilyen klub, szövetség, központ létezik, ezeket kéne terelgetni az eredményesség irányába. Véleményem szerint az elmúlt húsz évben nagyon elpolitizálódott a román sport, mindenki egy nagyon laza pozícióba húzódott vissza, amiből eredmény sajnos nem lesz, az edzők nem dolgoznak, az igazgatók nem érdekeltek, a minisztérium pedig nem kéri számon a teljesítményt. Éppen ezért egy olyan rendszert szeretnénk visszaalakítani, ahol megszabnánk, hogy egy edzőnek minimum hány sportolóval kell foglalkozni, milyen kategóriában, az igazgatóknak komoly célokat fogunk kitűzni, a szövetségeket pedig eredményességre ösztönözni.

– Többször, több helyen nyilatkozta, hogy a szaktárca legfontosabb feladata az országos sportstratégia kialakítása. Miért fontos ez, illetve hogyan halad ez a folyamat?

– Gőzerővel dolgozunk a román sportstratégián, hogy ne vesztegessünk több időt, pénzt. Azt szeretném, ha ez a sportstratégia meghatározná azt, hogy konkrétan merre fogunk haladni a következő húsz évben. Mert hiába várunk el eredményeket, ha nincs leszögezve, hogy kinek mi a dolga. Ha ez megvan, jöhet a sportágak priorizálása, ami által tudni fogjuk, milyen infrastruktúra kell hozzá – hány gyerek, hány edző, hány klub stb. –, és lehet építkezni. Ezen kívül még van két nagy projektünk, az egyik az edzőképzést megreformálása, szeretném, hogy kötelezve legyenek arra, hogy képezzék magukat, és tartsák be a négy szintet, ami jelenleg elő van írva számukra: azaz, ha kezdő vagy, akkor gyerekekkel indítasz, majd egy idő után mehetsz a következő lépcsőfokra. Fontos továbbá az olimpiai bizottság, és a paralimpiai sport reformálása. Emellett a rendszer digitalizációja is zajlik, mivel jelenleg nem tudjuk hány sportolónk, hány edzőnk van, nagy az összevisszaság.

Működésképtelen rendszer

– Tudjuk, látjuk, hogy nemzetközi színtéren gyengén teljesít a romániai sport? Mi ennek az oka? Mi kellene ahhoz, hogy Románia ismét a legjobb 15 éremgyűjtő nemzet közé kerüljön?

– Országosan a kétezres évek elejéig működött az orosz módszerre kidolgozott régi sportrendszer, ami egy nagyon jó struktúra volt, eredményeket termelt. Ennek a rendszernek fontos elemeit képezték a sportiskolák, a klubok, a szakszövetségek és a minisztérium, ezek egy láncot alkottak. Ezt követően bevezettek egy reformot, a láncszemek pedig szétszakadtak, a sportiskolák átkerültek az oktatásügyi minisztériumhoz, a szövetségek úgymond privát entitások lettek, a rendszer működésképtelenné vált, és Románia ma nem képes elit körben eredményeket felmutatni. A készülő új sportstratégiában ezeket a láncszemeket újra össze szeretnék kötni. Az irány siralmas, olimpiai évben vagyunk, és nem tudom, hogy lesz-e bár 90 sportolónk Tokióban (jelenleg 62-en kvalifikáltak – szerk. megj.), körülbelül negyvennel kevesebb, mint négy éve, a várható eredményekről ne is beszéljünk. Mindenki sír a költségvetés miatt, ami ugyanannyi már négy éve, az eredmények mégis lefele mennek.

– Ha sikerül kidolgozni és alkalmazni a sportstratégiát, mennyi időn belül mutatkozhat meg az eredménye?

– Véleményem szerint a 2028-as Los Angeles-i játékokig lényeges változások történnek, főleg az utánpótlásban, de már felsőbb szinten is, és 2032-re jönni fognak az eredmények is.

Tíz, tizenkét sportágat emelnének ki

– Mi alapján döntik el, hogy melyek legyenek a kiemelt sportágak, hogy ne nyakló nélkül szórják a pénzt mindenfélére?

– Többféle szempont alapján, a hagyomány és történelem mellett a szociális hatásuk, nézettségük, marketingerejük is fontos. Gazdaságilag is az lenne az ésszerű, hogy a közel hetven sportágat felvonultató listáról tíz, legfeljebb tizenkettőt kezelnénk prioritásként.

– Nem fél a drasztikus döntések meghozatalától? A keményebb sportstratégia nem mindenkinek fog tetszeni… Nem jellemző mifelénk, hogy a pénzért cserébe eredményességet követelnek.

– Tisztában vagyok ezzel, de nem ez a cél. Engem nem zavar, ha valakinek nem tetszik a változás, addig, amíg tudom, hogy jó úton haladunk. Úgy kell gondolkodnunk, mint a sportoló, amikor versenyez, a stopperóra mellett nincs mellébeszélés. Ha ez az út vezet a sikerhez, akkor ezen kell járjunk, aki marad marad, aki nem, nem.

– Mit szeret a legjobban ebben a munkában?

– Azt, hogy kreálok, és minden nap valami pluszt hozok a román sportba. Az elődeim nem sportemberek, hanem politikusok voltak, és ez meg is látszik, felszíni megoldásokat találtak, nem mertek radikális változtatásokba belevágni.

– Hogyan halad a felkészülés a tokiói paralimpiára?

– Kihasználom, hogy a szép idők beköszöntével délutánonként tudok biciklizni, edzeni.

Jóváhagyták az az Ifjúsági és Sportminisztérium javaslatára azt, hogy a szurkolók visszatérhessenek a lelátókra. „Nagyon fontos lépést tettünk afelé, hogy a sport is visszatérhessen a normális kerékvágásba, hogy ismét a közösség életének részévé váljanak a sportesemények, hiszen tudjuk mindnyájan, nézők nélkül egy sportesemény sem olyan, amilyennek lennie kellene: közösségépítő, szórakoztató” – nyilatkozta Novák Eduárd, RMDSZ-es miniszter.

A kormányhatározat szerint ezekre a versenyekre egyelőre kísérleti jelleggel kerülhet sor, a szervezőknek részletes tervet kell benyújtaniuk az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, amely a lehető legrészletesebben leírja az eseményen való részvétel feltételeit. A sporteseményeken azok vehetnek részt, akik már megkapták mindkét oltást, akik már legalább 15, de nem több mint 90 napja estek át a fertőzésen, vagy azok, akik 72 óránál nem régebbi negatív RT-PCR tesztet tudnak felmutatni vagy 24 óránál nem régebbi gyors antigénteszttel igazolják védettségüket. A beérkezett eseményterveket részletes elemzés után az Egészségügyi Minisztériumhoz küldik jóváhagyásra. Ha a terv teljesíti az előírt feltételeket, ez az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) elé kerül, hiszen ennek is jóvá kell hagynia az események szervezését. „Az embereknek szüksége van arra, hogy ott legyenek kedvenc csapatuk, sportolóik mellett, és ezeknek is szüksége van a szurkolók energiájára, bátorítására, éppen ezért örülünk annak, hogy ez most már lehetséges lesz” – összegezte Novák.