Tehetséges gyerekek lóháton

Ragyogó napsütés, vakító fehér ingek, fekete mellény, fehér nadrág, csillogó fekete csizma és szintén fekete kobak – ebben feszített szombaton a Székelyföldi Regionális Díjugrató Verseny negyedik szakaszának mintegy száz résztvevője Sepsikőröspatakon, a Kálnoky lovarda versenypályáján.

Nagy kár, hogy a járvány miatt a versenysorozat ötödik kiadását gyakorlatilag zárt körben kellett megszervezni, így nem lehetett a lovassport népes ünnepe (a verseny visszanézhető a Sepsi Rádió Facebook-oldalán).

A versenyzők kiállásával még maga a verseny lebonyolítását vállaló Bajkó Tibor is elégedett volt, ami nem kis teljesítménynek számít. A konzervatív lovas szabályokat rendkívül komolyan számonkérő gyergyószentmiklósi, sokszoros országos bajnok fogathajtó nem hagyta ki azonban, hogy megszólja Kisgyörgy Sándor polgármestert, aki nem átallott kalap nélkül megjelenni egy lovas versenypályán. 

Bajkó úgy fogalmazott: a lovaglás nem csak lovas múltunkat „idézi meg”, hanem „székely genetikánkat is erősíti”. „Hál’istennek egy ébredési folyamatnak vagyunk tanúi, mind több gyerek szakad ki a virtuális világból, cseréli fel táblagépét a lovas szerszámzatra” – véli Bajkó Tibor.

Házigazdaként Gróf Kálnoky Tibor emlékeztetett: 15 évvel ezelőtt onnan „indult újra” a lovaglás Kőröspatakon, hogy fogadták azokat a külföldi vendégeket, akik ezt a gyönyörű vidéket lóháton akarták végig járni.

– Öt évvel ezelőtt indítottunk egy szociális programot a Máltai Szeretetszolgálat segítségével, így egyre több tehetséges gyerek kerül a látókörünkbe. Célunk, hogy modern berendezéssel, de patináját megőrizve újjáépítsük az egykori Kálnoky Huszárezred istállóit, hogy még többen hódolhassanak ennek a sportnak – nyilatkozta a gróf.  

Felesége, a főszervező Kálnoky Anna azt mondta: ez a verseny egy alulról, a lovas emberektől jövő kezdeményezés, amely elsősorban lehetőségeket nyújt, hisz vannak ugyan szabályok, de nincs például benevezési díj, a lovakat pedig legtöbb esetben a lovardák biztosítják. 

– Van olyan gyerek, akit nem lehet közel rángatni a lóhoz, és vannak olyanok, egyre nagyobb számban, akik olyan természetességgel mennek oda a lóhoz, mintha mindig is mellette lettek volna, noha lehet, hogy a szülei soha nem ültek lovon, nem tartottak még munkalovat sem, de a ló olyan szinten benne van a székely ember génjeiben, hogy ez nem törlődik ki néhány évtized alatt – fogalmazott Kálnoky Anna.

Jó volt látni, ahogy 5-6 éves gyerekek, zömében kislányok, magabiztosan, mosolygósan ülték meg a náluk kétszer idősebb és 20-25-ször súlyosabb délceg lovakat. Bátran mentek bele a szlalomba, simán vették a járóiskolát, lassítás nélkül kocogtak végig a folyosón. A nagyok (tíz évnél idősebbek) mindezt magasabb sebességgel teljesítették. Őket a díjugratók követték, három kategóriában: 70-80 centiméter, 90-100 centiméter és 100-110 centiméter.

A 10 év alattiak ügyességi versenyét Lőrincz Eszter (André Lovarda) nyerte, őt Soós Noémi és Páll Tímea követte, míg a 10 év felettiek között Péter Petra (Varázspatkó Lovarda) volt a legügyesebb, megelőzve Vargyasi Esztert és Papp Krisztinát.

A díjugratásban a 70-80 centiméteres kategóriában Deszke Janka, Kilyén Nóra, Kuti Anita, a 90-100 centiméteres kategóriában Pakot Örs, Keresztély Beáta és Ilyés-Para Oszkár, a 100-110 centiméteres kategóriában Benedek Sarolta, Bajkó Kriszta és Szép Csenge volt a sorrend.

A következő forduló egy hét múlva lesz Székelyudvarhelyen, a döntőre pedig szeptember 5-én kerül sor Gyergyószentmiklóson, a Székelyföldi Lovas Ünnep keretében.