Tokió-trikolórok

A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) tájékoztató ügyosztálya „Tokyotricolorii” (Tokió-trikolorok) címmel 64 oldalas kiadványt szerkesztett és adott ki abból az alkalomból, hogy a tokiói rajtra váró román olimpiai labdarúgó-válogatott az 1964-es nyári játékokon volt jelen utoljára. A színes, kiváló minőségű emléklap apropója kettős, hiszen 1964-ben és 2021-ben is Tokió az olimpiai labdarúgótorna helyszíne.

Megnéztük, kik alkották 57 évvel ezelőtt a román olimpiai válogatottat: Datcu, Adamache, Greavu, Hălmăgeanu (Halmágyi), Coe, Avram, Jenei Imre, Constantin, Nunweiller, Ionescu, Koszka, Petescu, Creiniceanu, Andrei, Petru, Georgescu, Dumitriu, Pârcălab, Pavlovici. Edző: Silviu Ploiesteanu. Az 1964-es olimpián a román labdarúgó-válogatott 5. helyen végzett. Eredményei: a csoportban 3–1 Mexikóval, 1–0 Iránnal, 1–1 a Német Demokratikus Köztársasággal, a negyeddöntőben 0–2 Magyarországgal, miután a 85. percben, 1–0-lás magyar vezetésnél Constantin kihagyott egy 11-est. A magyar válogatott 1964-ben olimpiai bajnok lett, a döntőben 2–1-re legyőzte Csehszlovákiát. A román csapat az 5–8. helyekért játszott, 4–1-re legyőzte Ghánát és 1–0-ra Jugoszláviát. Korábban az 1924-es és 1956-os olimpián vett részt még a román válogatott.

Akkoriban – és még sokáig – nem volt korhatár, a nagy válogatottak játszhattak, a magyar Aranycsapat például – soraiban Puskással és a többi világklasszissal – az 1952-es olimpiai döntőn győzött 2–0-ra Jugoszlávia ellen. A nyári olimpiák történetének éremtáblázatát férfi labdarúgásban mindmáig Magyarország vezeti 3 arannyal, 1 ezüsttel, 1 bronzzal, és csak a női, férfi tornák összesített éremtáblázatán első az Amerikai Egyesült Államok.