Voltak intő jelek!

A magyar férfi kézilabda válogatott veresége a hollandok ellen – az Európa-bajnokság első csoportmérkőzésén – minden szempontból óriási meglepetésnek számít.

Egyfelől a fogadóirodák gyakorlatilag semmi nyereményt nem kínáltak a magyar győzelemre, a döntetlen több helyen is 10-15-ös szorzókat mutatott, a holland győzelem pedig általában 8-10-es szorzókkal kecsegtetett. Másfelől több „kézilabda-nagyhatalom” – így például Dánia vagy Spanyolország – jeles szakértői, szakírói az elődöntőbe, vagy éppen a döntőbe jósolták a kiváló erőkből álló magyar nemzeti csapatot. Ráadásul a magyar válogatott csoportmérkőzéseinek helyszíne Budapest, saját közönség elEőtt, Európa egyik legszebb új sportarénájában, amely kifejezetten erre az Eb-re épült, készült. Nem véletlen tehát az, hogy a holland csapat szövetségi kapitánya a holland férfi kézilabda történetének legnagyobb sikereként értékelte a csütörtök esti 31-28-at!

A fentieken kívül még egy – szintén nem jelentéktelen – szempont alapján is a házigazda csapat volt a mérkőzés egyértelmű esélyese. Ez pedig a magyar-holland mérkőzések majdnem pontosan ötven éves története. Az 1971-2017-es időszakban lejátszott 20 magyar-holland válogatott férfi kézilabda mérkőzés mérlege: 20 magyar győzelem, 504-391-es gólkülönbség. Apelláta nélküli egyértelmű magyar fölény. Az eredményeket alaposabban megvizsgálva viszont az is vitathatatlan, hogy az öt évtized alatt voltak olyan intő jelek, amelyek arra figyelmeztettek, nem szabad leírni, félvállról venni a holland válogatottat. Rögtön soroljuk is a 20, illetve most már 21 eredményt a fentiek érzékeltetésére: Magyarország – Hollandia 17-15, 20-13, 17-13, 13-12, 17-12, 26-12, 23-20, 28-17, 31-15, 19-15, 31-22, 30-17, 22-20, 24-18, 25-19, 22-21, 22-21, 26-25, 28-27, 35-30, 28-31.

A magyar válogatott nehéz, de persze nem reménytelen helyzetbe került a csütörtöki vereséggel. A továbbiakban muszáj kétszer győzni (Portugália és Izland ellen), és még így is előfordulhat, hogy pont nélkül jut a csapat a középdöntőbe.

(bl)