Jól békén kellene őket hagyni. Már nem vagyunk vadembrek, hogy az állatok bundája nélkül összefagyjunk télen. Vagy mégis ?!
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A dán kutatók különösen az egyik, nyércekhez köthető koronavírustörzs miatt aggódnak, amelyet eddig 5 nyércfarmon és 12 emberben mutattak ki, és amely a vakcinafejlesztésre is hatással lehet.
A WHO szerint az országból érkező jelentések aggasztóak, de további kutatásokra van szükség, hogy megérthessük a mutációk jelentőségét a koronavírus elleni vakcinák fejlesztésére és a potenciális kezelésekre nézve. A világszervezet mindenesetre az összes országot felszólította, hogy szigorítsa a nyércfarmok megfigyelését és a biobiztonsági intézkedéseket.
Soumya Swaminathan, a WHO vezető kutatója szerint még korai bármiféle konklúziót levonni arról, hogy ez a mutáció hatással van-e a vakcina hatékonyságára.
A dán kutatók folyamatos genetikai vizsgálatokat végeznek a nyércekhez köthető koronavírustörzseken, és ezeket az információkat más kutatókkal is megosztják. Ez azért fontos, mivel csak a vírus genomjának részletes ismeretében lehet hatékony oltóanyagot tervezni.
Ha a mutáció olyan fehérjét érint, amelyet jelenleg a koronavírus elleni vakcinát fejlesztő cégek azért céloztak meg, hogy immunválaszt keltsen az emberi szervezetben, ez azt jelenti, hogy a vakcina a nyércekről az emberre átterjedő vírustörzs ellen nem fog hatékonyan védeni – mondta Marisa Peyre, a francia Cirad kutatóközpont egyik epidemiológusa.
Évente világszerte több mint 50 millió nyércet tenyésztenek a bundájukért, Dánia, a világ legnagyobb nyérctenyésztő országa ennek közel 40 százalékát adja. A tenyésztők általában a világon mindenhol zsúfolt nyércfarmokon tartják az állatokat, ami ideális a vírus terjedéséhez. Már 2020 áprilisában kiderült, hogy a nyércek elkaphatják a SARS-CoV-2 vírust: Hollandiában két nyércfarmról is jelentették, hogy ott dolgozó, koronavírusos munkásokról a kórokozó átterjedt az állatokra.
Azóta az Egyesült Államok, Svédország, Olaszország, Spanyolország és Dánia nyércpopulációiban is felütötte a fejét a vírus, és nagy valószínűséggel a világ egyik legnagyobb nyérctenyésztőjét, Kínát sem kerülte el a fertőzés. November eleji beszámolók szerint az egyesült államokbeli Utah nyércfarmjain szintén koronavírusos munkások fertőzték meg a zsúfolt körülmények között tartott állatokat. Az amerikai farmokon eddig több mint ötezer nyérc hullott el a vírus miatt vagy ölték le hatósági döntés nyomán. A dániai helyzet amiatt tűnik riasztónak, mert a rendelkezésre álló adatok igazolták, hogy az állatban szaporodó vírus vissza tudta fertőzni az embert.
Emiatt néhány tudós a nyérctenyésztést érintő korlátozások bevezetésére szólított fel.
Közeli rokonaihoz, a vadászgörényhez hasonlóan a nyérc is fogékony a vírusra, és az emberhez hasonlóan az állatok esetében is széles spektrumon változnak a tünetek: néhányuknál súlyos tüdőgyulladás jelentkezik, mások tünetmentesen vészeli át a betegséget. Szakértők azt gyanítják, hogy a vírus a nyércfarmokon fertőzött cseppekkel szennyezett állateledellel, alommal vagy koronavírust szállító cseppecskéket tartalmazó porral terjed.
Joanne Santini, a University College London professzora szerint a nyércek már a vírus hordozóivá váltak, és folyamatosan meg kellene figyelni más vadon élő vagy háziállatként tartott fajokat is, amelyek még fogékonyak lehetnek a fertőzésre. „A nyércek jelentik a szélsőséget, de ez máshol is előfordulhat, csak nem tudunk róla. Ezt mindenképpen figyelnünk kell” – mondta a BBC News tudósítása szerint.
(Qubit.hu)
Jól békén kellene őket hagyni. Már nem vagyunk vadembrek, hogy az állatok bundája nélkül összefagyjunk télen. Vagy mégis ?!
Magyarán állatról emberre- emberről állatra is terjed!😢