A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Egy átlagos nap 86400 másodpercből áll a Földön, de a bolygó forgása nem egyenletes, így ettől bármely irányban eltérhet a fogási sebessége. Az 1960 óta kifejlesztett atomórák milliszekundumos pontossággal határozzák meg egy nap hosszát, így már az 0,001 másodperces eltérést is érzékelik.
Az 1973 óta dokumentált adatok alapján tavaly regisztrálták a valaha mért 28 leggyorsabb napot, ezzel a legrövidebb év lett 2020. A legrövidebb nap július 19. volt, ami 86400 másodpercnél 1,4602 ezredmásodperccel rövidebb idei tartott.
Úgy tűnik, 2021-ben ez a trend folytatódik, átlagosan 0,5 milliszekundummal lehetnek rövidebbek a napok a hivatalos hosszuknál, ezzel pedig 84 éves rekord dőlhet meg. A számítások szerint legutóbb 1937-ben fordult elő, hogy az éves átlag alacsonyabb lett volna 86400 másodperc/nap-nál.
Az utóbbi időkben a Föld enyhe, de állandó lassulást mutatott, ám 2020-ban váratlanul megfordult ez a trend. Aggodalomra azonban nincs ok, a jelenség természetes, bár a mostani változás pontos okát még nem sikerült kideríteni. Ebben egyébként több tényező is közrejátszhat, például a Hold pályaíve, a hegységek eróziója, vagy az, hogy mennyi hó van a sarkvidékeken és a hegységekben. Sőt, kis mértékben a nagyobb földrengések is meg tudják változtatni a Föld forgását.
(Telex)