A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
35 millió embert sújtottak az áradások és több mint 1600 ember halála írható a hőhullámok, erdő-és bozóttüzek számlájára Európában, Japánban és az Egyesült Államokban – olvasható a szervezet éves jelentésében a klíma állapotáról. A dokumentumot csütörtökön hozták nyilvánosságra New Yorkban.
A jelentés készítői felhívták a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás hatással van az élelmezés biztonságára, a migrációra és az emberi egészségre, utóbbi esetében különösen a szélsőséges meleg és a levegő minőségében bekövetkezett változás.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára a jelentést ismertetve emlékeztetett a Mozambikot, Malawit és Zimbabwét minap sújtó Idai ciklonra. „Az Idai áldozatai megszemélyesítik azt, miért van szükségünk a fenntartható fejlődésnek, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak és a természeti csapások kockázata csökkentésének globális programjára” – hangoztatta.
A jelentésében a világszervezet felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly mintegy 1 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a Földön, mint az iparosodás korának kezdetekor, és az elmúlt négy év volt a legmelegebb az időjárási feljegyzések kezdete óta.
„Egyre markánsabbak a klímaváltozás mutatói: a légköri szén-dioxid szintje, amely a WMO első, 1994-ben közétett jelentése idején 357,0 ppm volt, folyamatosan növekszik, és 2017-ben elérte a 405,5 ppm-t.” A tengerszint emelkedése felgyorsult, 2018-ban 3,7 milliméterrel volt magasabb a tengerszint az előző évihez képest. Az északi-sarki jég kiterjedése jóval az átlag alatt volt.
Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt – a szárazság, áradások, viharok következtében – kétmillió embernek kellett elhagyni otthonát, ami azt jelentette, hogy 2018 volt az az év, amikor a legtöbb embert kényszerítettek helyváltoztatásra a természeti katasztrófák – olvasható a jelentésben.
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra veszélyezteti az alultápláltság felszámolására irányuló globális erőfeszítéseket is. Az alultáplált emberek száma 821 millióra növekedett az ENSZ adatai szerint, részben az 2015-16-os El Nino időjárási jelenség okozta súlyos szárazságok miatt.
(MTI)