A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati korábban nem látott módon végez a baktériumokkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését. A felfedezés a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, melyeket talajbaktériumok termelnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók egereken demonstrálták, hogyan képesek ezek az új antibiotikumok blokkolni az olyan fertőzéseket, amelyeket a gyógyszereknek ellenálló Staphylococcus aureus baktériumcsoport okoz. Eredményeiket a Nature című lapban mutatták be.
„A baktériumok sejtjeik körül fallal rendelkeznek, mely formát ad nekik és erejük forrását biztosítja. Az antibiotikumok, mint a penicillin, úgy végeznek a baktériummal, hogy megakadályozzák fala épülését. Az újonnan felfedezett antibiotikumok azonban ellenkezőképpen dolgoznak: éppen a fal leomlását akadályozzák meg. Ez kritikus a sejt osztódása szempontjából. Ahhoz ugyanis, hogy a sejt növekedni tudjon, osztódnia és terjeszkednie kell. Ha teljesen megakadályozzuk a fal leomlását, akkor a sejt, mintha csak börtönbe lenne zárva, nem tud növekedni” – mondta el Beth Culp, a tanulmány vezető szerzője, a kanadai McMaster Egyetem kutatója.
A glükopeptidek már ismert tagjainak családfáját megfigyelve a kutatók tanulmányozták a kevésbé ismert rezisztenciamechanizmusokban részt vevő géneket. Arra számítottak, hogy talán megismerhetnek olyan antibiotikumokat, melyek más, új módokon támadják meg a baktériumokat.
„Azt feltételeztük, hogy ha az ezeket az antibiotikumokat alkotó gének eltérőek, akkor az is eltérő, ahogyan megölik a baktériumokat” – mondta Culp.
A tudósok sejtképalkotó eljárásokkal erősítették meg az elméletet. A munkában részt vett Yves Brun, a Montréali Egyetem szakértője és munkatársai is.
Culp kiemelte: az új megközelítés alkalmazható más antibiotikumok esetében is, és segíthet új, más mechanizmussal dolgozók felfedezésében. „A kutatás során találtunk egy teljesen új antibiotikumot, de azóta ugyanebben a családban több másikra is bukkantunk, melyek ugyanezen új mechanizmussal dolgoznak”.
(MTI)