A Balkánról mérgezik egész Európát

2005-ben született meg az Európai Unió és annak szomszédai által létrehozott Energiaközösség azon határozata, hogy a nyugat-balkáni országoknak 2018-ig muszáj kontrollálniuk az erőműveik károsanyag-kibocsátását, mivel annyira szennyezők, hogy összesen 16 erőművük annyi kén-dioxidot és nitrogén-oxidokat pöfög ki magából, mint az európai országok 250 másik erőműve.

A probléma persze a szénerőművekkel van: a Nemzeti Kibocsátáscsökkentési Terv (National Emissions Reduction Plan, NERP) alá tartozó nyugat-balkáni országok (Szerbia, Koszovó, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina nemcsak hogy nem csökkentették, de egyenesen növelték a kibocsátásukat 2016 óta, és 2018-ban egyik országnak sem sikerült a maximálisan megszabott kibocsátási értékek alatt maradnia, egyedül a nitrogén-oxidok mennyiségében tudták elérni a 74 százalékos határt.

2018-ra a NERP-országoknak az Európai Unió összesen 98696 tonna kén-dioxid-kibocsátást engedélyezett, ez volt az a felső plafon, amit nem szabadott volna elérnie a négy balkáni nemzetnek. Az országoknak összesen kicsit több, mint 12 évük volt arra, hogy korszerűsítsék a szénerőműveiket, ehhez képest 2018-ban sikerült 603988 tonna kibocsátást összehozniuk.

A káros anyagokban Szerbia járt igazán az élen, az ország maga kibocsátott több mint 336 ezer tonna kén-dioxidot, ami azt jelenti, hogy egyedül megugrotta a kitűzött plafont. A második legkomolyabb kibocsátóval, Bosznia-Hercegovinával együtt kétszer-háromszor annyi káros anyagot juttattak a levegőbe, mint amennyi a terv részeként maximális mennyiségként szerepelt. Szerbiában a Kostolac B szénerőmű magában meghaladja mind a négy ország előre meghatározott kibocsátásmennyiségét, ami már csak azért is furcsa, mert ez az egyetlen erőmű, ahol kéntelenítő berendezést alkalmaznak – igaz, kínai gyártmányút, ami, úgy tűnik, nem éppen hatékony.

A kén-dioxid kibocsátáson kívül a szálló por meghatározott maximális mennyiségét is sikerült megugrani:

az 11018 tonnás limit helyett 60 százalékkal többet, 18065 tonnányit bocsátott ki a négy ország együtt. Az egyetlen faktor, amiben sikerült javulniuk, az a nitrogén-oxidok kibocsátása, ahol a maximális kvóta 74 százalékát érték csak el 2018-ban.

A Bankwatch által készített elemzésből is látszik, hogy van még mit dolgozniuk az NERP-országoknak ahhoz, hogy minimálisan is képesek legyenek megfelelni az európai előírásoknak. Ez számunkra is fontos, ugyanis a légszennyezés 3900 korai halálesetet eredményez évente, és a balkáni országok szennyezése nem marad határokon belül – Magyarországra is elér.

A jelentésből az is kiderül, hogy nem elég tessék-lássék szabályozó eszközöket felszerelni az erőművekbe: hiába van ott a Kostolac B-ben a kénmentesítő berendezés, ha nem elég hatékony, semmit nem fog érni. Az ilyen eszközöknek is az Európai Unió sztenderdjeinek kellene megfelelniük.

(24.hu)