A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az élet legősibb bizonyítékának keresése rendkívül fontos, akár az idegen élet kutatásához is nagyban hozzájárulhat. A legtöbb potenciális nyomról azonban utóbb kiderül, hogy nem biológiai folyamat hatására jött létre.
Az egyik vitatott bizonyítékot azok a sztromatolitok jelentik, amelyeket a nyugat-ausztráliai Pilbara területén találtak 1980-ban. Sok kutató úgy véli, hogy ezek az üledékek lehetnek az élet legkorábbi nyomai, rengeteg szakértő viszont kritizálja az elképzelést. Raphael Baumgartner, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa csapatával a közelmúltban átfogó elemzés alá vetette az üledékeket,
és arra jutottak: a sztromatolitok egyértelműen az élet legősibb ismert nyomai.
Az üledékek úgy néznek ki, mintha megkövesedett cianobaktériumok lennének, a biológiainak tűnő külső azonban sokakat nem győzött meg.
Baumgartnerék a minták mélyére fúrtak, ahol olyan részeket azonosítottak, amelyekre kevésbé hatott az erózió. Itt több olyan bizonyítékot is kimutattak, amelyek életre utalnak, ilyenek a látszólagos szerves anyagok, a biológiára mutató izotóparányok, illetve a mikrobákra utaló struktúrák.
Baumgartner szerint a felfedezés a potenciális marsi élet keresésében is segíthet. Könnyen elképzelhető, hogy hasonló módszerekkel az égitest kőzeteiben is ki lehet majd mutatni az egykori létformák maradványait.
(24.hu)