A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Queenslandi Egyetemen dolgozó Bryan Fry által vezetett kutatócsoport az indonéziai Cikananga Vadmentő Központban tanulmányozta a lajhármakikat – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„A lajhármaki a világ egyetlen ismert főemlőse, amely méreggel rendelkezik, ám ennek ellenére gyakorlatilag soha nem tanulmányozták” – mondta a szakember, megjegyezve, hogy bár a tudomány számára ez az állat egyelőre csupa rejtély, aranyos külseje miatt az illegális kisállat-kereskedelemben meglehetősen népszerűnek számít.
A lajhármakik a könyökükben lévő mirigyekből nyerik a mérgező váladékot, amelyet lenyalogatva összekevernek a nyálukkal.
„Általában a társaikkal harcolva vetik be a mérgüket, amely lassú sebgyógyulást okoz” – magyarázta Fry. Majd hozzátette: „amikor azonban embert harapnak meg, az áldozatnál olyan tünetek jelentkeznek, mintha allergiás sokkja lenne”.
A szakember szerint a hasonlóság még szembetűnőbbé vált a laboratóriumi vizsgálatok során. „Megvizsgáltuk a lajhármaki mérgében lévő fehérje DNS-szekvenciáját és megállapítottuk, hogy az gyakorlatilag azonos a macskákon lévő allergén hatású fehérjével” – fejtette ki a kutató.
Fry és kollégáinak elmélete szerint mivel a lajhármakik védekezésre használják ezt a fehérjét, könnyen lehet, hogy a macskáknál is védelmi célokat szolgál az allergiát kiváltó anyag.
„Nem lehet véletlen, hogy olyan sok ember allergiás a macskákra. Olyasmi lehet ez, amely evolúciósan alakult ki a vadonban, hogy védelmet nyújtson a ragadozók ellen” – mondta a szakember.
„Az a képesség, hogy védekezésképpen allergiás reakciót tudnak kiváltani, nem lehet csupán a lajhármakik sajátossága, hanem olyasvalami, amely időben párhuzamosan a macskáknál is kialakulhatott” – jegyezte meg Fry, aki a jövőben további vizsgálatokkal fogja tesztelni az elméletét.
(MTI)