A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A tüdőrákhoz vezető mutációkat korábban maradandónak gondolták, amelyek akkor sem múlnak el, ha valaki abbahagyja a dohányzást. Ám a Nature tudományos folyóiratban publikált új tanulmány szerint az a néhány tüdősejt, amely megúszta a károsodást, képes meggyógyítani a tüdőt. Ezt a hatást ráadásul olyan páciensekben is megfigyelték, akik a dohányzás feladása előtt negyven évig napi egy doboz cigarettát szívtak – számolt be a kutatásról a BBC News.
A dohányfüstben sok ezer vegyület van, amelyek miatt károsodik és mutálódik a tüdősejtek DNS-e, és lassan egészséges sejtből rákos sejtté változnak. A tanulmány felderítette, hogy mi történik a dohányosok tüdejével, mielőtt a rák kialakul náluk.
A dohányosok légutaiban lévő sejtek túlnyomó többségét a dohány megváltoztatja, a sejtek akár tízezer genetikai változatot is tartalmazhatnak. „Olyanok, mint a mini időzített bombák, amelyek a következő ütésre várnak, ami rákossá változtatja őket” – magyarázta Kate Gowers, az UCL kutatója.
A sejtek egy kis része azonban érintetlen marad. Az nem teljesen világos, hogy hogyan kerülik el a dohányzás okozta genetikai károsodást, de a tudósok szerint úgy tűnik, mintha „egy atombunkerben élnének”. Mikor valaki abbahagyja a dohányzást, ezek a sejtek pótolják a károsodott sejteket a tüdőben.
A kutatás megállapította, hogy a dohányzást abbahagyó emberek tüdejében a sejtek 40 százaléka éppen olyan, mint azoké, akik sohasem dohányoztak. „Egyáltalán nem voltunk felkészülve erre az eredményre” – ismerte el Peter Campbell, a Sanger Intézet kutatója.
A kutatók hangsúlyozták, hogy még vizsgálniuk kell, a tüdőnek mekkora része képes regenerálódni. Emellett a tanulmány csak a fő légutakkal foglalkozott, a hörgőkkel, amelyek az oxigént a tüdőbe juttatják, azonban nem.
Nagy-Britanniában évente 47 ezer tüdőrákos esetet diagnosztizálnak. Közel a háromnegyed részüket dohányzás okozza. A korábbi tanulmányok már igazolták, hogy a tüdőrák kockázata szinte attól a naptól csökken, amikor valaki felhagy a dohányzással. Ezt a kutatók annak tulajdonították, hogy így a dohányzás okozta további sejtmutációt már elkerüli a szervezet.
„Nagy ösztönző erő lehet, hogy akik leszoknak a dohányzásról, kétszeres jutalmat kapnak: megelőzik a dohányzás okozta további tüdőkárosodást, és esélyt adnak a tüdejüknek arra, hogy a megmaradt egészséges sejtjeikkel kiegyensúlyozzák a károsodásokat” – emelte ki Rachel Orritt, a Cancer Research, brit rákkutatással foglalkozó intézet szakértője.
(MTI)