A világ leghosszabb folyóinak csupán egyharmada folyik szabályozatlanul

A világ 246 leghosszabb folyójának csupán egyharmada folyik szabályozatlanul, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák – derült ki a WWF és más szervezetek, intézetek részvételével készült, az egész bolygóra kiterjedő elemzésből.

Az elemzés elkészítésében világszerte ismert kutatóintézetek és szervezetek 34 kutatója vett részt, munkájuk során összesen 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg. Ezzel elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan folyók elhelyezkedéséről és kiterjedéséről. Műholdas megfigyeléseket is használva minden eddiginél alaposabban vizsgálták meg ezeket a kivételesnek tekinthető vízfolyásokat.

A jelentés feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott és javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, valamint a szabályozott folyók helyreállítására is.

A Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a Föld ezer kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, tehát 21 folyó jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját – olvasható a WWF Magyarország MTI-hez eljuttatott közleményében.

A gátak és víztározók az első számú okai annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják.

Jelenleg mintegy 60 ezer nagy gát található a világ folyóin és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori probléma az is, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.

A folyók és vízgyűjtőterületeik a természet és az emberiség éltető erői közé tartoznak az egész világon. A szabad folyású folyók nemcsak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Ma a gazdasági fejlesztések nyomása alatt számuk folyamatosan csökken.

Az egészséges vízfolyások sok országban a népesség élelmiszer-ellátásában jutnak döntő szerephez, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak megoldási lehetőségeket. A folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük, ez fajok és populációk ezreit érinti.

A jelentésből kiderül, hogy Európában nincs ezer kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyan található, amelyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak.

A folyószabályozások miatt a 19-20. században nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Ezek a leszűkült árterek is rendkívüli élőhelyeknek és fajoknak nyújtanak otthont, a lakosság számára ivóvízforrást biztosítanak, a szabadidő eltöltésére és a kikapcsolódásra pedig pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak.

A folyók és ártereik megújulóképessége rendkívül nagy: Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett.

A WWF szerint vállalni kell a folyók megóvásának és helyreállításának felelősségét, a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, és fokozatosan el kell hagyni a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket.

(MTI)