Hétfőn bemutatott jelentésük szerint az utóbbi hét év volt a legmelegebb az 1850-ben kezdődött rendszeres mérések óta, az átlagos globális hőmérséklet pedig 2021-ben 1,1-1,2 Celsius-fokkal volt az 1850-1900 közötti átlag felett.
A két legmelegebb év a mérések kezdete óta 2020 és 2016 volt. A párizsi klímaegyezményt aláíró országok arra kötelezték magukat, hogy az iparosodás előtti szinthez képest a globális hőmérséklet emelkedésének mértékét 1,5 Celsius-fokban limitálják, az emelkedés ilyen mértékű korlátozásával a tudósok szerint elkerülhetők lehetnek a legrosszabb következmények. Ehhez arra van szükség, hogy a károsanyag-kibocsátás nagyjából a felére csökkenjen 2030-ra.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával melegszik a bolygó klímája, a változások hatására súlyosbodtak a szélsőséges időjárási események, melyek 2021-ben végigsöpörtek a világon: áradások pusztítottak Európában, Kínában, Dél-Szudánban, erdőtüzek Szibériában és az Egyesült Államokban.
A 2021-es nyár – a 2010-est és a 2018-ast megelőzve – volt a legmelegebb Európában a mérések kezdete óta. Egy meleg márciust és szokatlanul hideg áprilist követett, mely megtizedelte a gyümölcstermést többek között Magyarországon és Franciaországban.
Júliusban és augusztusban mediterrán hőhullám okozott intenzív erdőtüzeket mások mellett Görögországban és Törökországban. Szicíliában megdőlt az európai hőmérsékleti rekord: 48,8 Celsius-fokot mértek, amely a korábbi rekordnál 0,8 fokkal magasabb.
A legfőbb üvegházhatású gázok, a metán és a szén-dioxid szintje folyamatosan emelkedik, mindkét gáz mennyisége rekordmagasságokba jutott 2021-ben. A szén-dioxid légköri szintje elérte a 414,3 ppm-t (részecske per millió), amely 2,4 ppm-es emelkedés 2020-hoz képest.
A metán szintje is megugrott az elmúlt két évben, de ennek okai nem tisztázottak a C3S szakértői szerint. A metán főként az olaj- és gáztermelés, valamint az állattenyésztés révén kerül a légkörbe.
(MTI)
